Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

hangzók viszonylatában: Szerecsi (Szerencsi), Becsi (Becsei), Szenmária, Sziártó, Ozsvar, Fóris, Us vét, Szenlőrinc, Danokos, Feir, Feirvári stb. Ejtés szerinti írásmódra figyelhetünk fel a magyar ucca (utca) és a német hangzású Pollák (Pollack) neveknél. Péter László az 1578-as szegedi Fis név esetében negatív álláspontra helyezkedett („nem valószínű még a német Fisch"). Ezzel szemben számos adat bizonyítja, hogy a XVI. századi városokban és mezővárosokban a német kereskedők, iparosok gyakran megfordultak a vásárokon, hetipiacokon, sőt közülük többen le is telepedtek. Aligha hihető, hogy éppen Szegeden, a hódoltság második legnépesebb városában nem éltek volna német származású lakosok, amikor például a nála kevésbé fejlett Ráckevén bécsi kereskedők fiai tanultak 1573-ban, az adódefterek is több német hangzású nevet említenek, sőt Dernschwam német követ is megjegyzi útleírásában, hogy több budai német barátját pár év elteltével Ráckeve polgáraként látta viszont. Ennek analógiájára a szegedi Fis és a kecskeméti Pollák nevű adófizetőket bízvást német eredetű (de feltehetően már teljesen elmagyarosodott) polgároknak tekinthetjük.

66 Érdekességképpen megemlíthetjük még a személynevek két tagjánál időnként előforduló alliterációt, vagyis a szókezdő hangzók azonos voltát, mely bizonyos irodalmi —zenei hatást kölcsönöz nekik, főképpen a -b betűvel kezdődőknek: Baracsi Benedek, Baracsi Bálás, Péter Petri, Péter Petör, Angyal Alberd, Barbél Benedek, Bakos Bálind, Borsos Bálás, Bonc Borbás, Bárdi Bertalan, Józsa János, Baka Bertalan stb. Ezeknél természetesen nem tudatos alliterációs hatáskeltésről van szó, de a maga természetes ösztönösségében és egyszerűségében is szépen érvényesül a betűrím. A vezetéknevek rendszere A kecskeméti személynevek megerősítik az eddigi kutatások azon eredményét, mely szerint a XVI. századi nevek döntő többsége két elemű, vagyis vezetéknévből és keresztnévből áll. Mivel a vezetéknevek e korban még nem minden esetben öröklődtek, nem tekinthetjük őket véglegesen megszilárdult, öröklődő családneveknek. Az adódefterekben csak az önálló adófizetők, a külön háztartással rendelkező adózó háztartásfők szerepelnek teljes, két ele06 „A török összeíró a néptől hallott alakban jegyezte föl a neveket." PÉTER L., 1973—1974.231.); MÉSZÁROS L., Ráckevei személynevek (1540—1602). Kzt. 1974. 34 p. — Vö.: Nyelvtud. Közi. 1974. 72. k. 392—3. — ,,A Fülöp a görög-latin eredetihez még közelebb álló Filip alakban szerepel." (PÉTER L., 1973—1974. 233.); HEGYI K., 1965.194. ; uő, 1973. 633. ; Ugyanígy található a Demeter név a ráckevei szerbeknél is: Dimitri Jaksik, Dimitri nőtlen, Mészáros Dimitri (fia Jovan), Tímár Dimitri, Barbél Dimitri, Kas Dimitri, Szabó Dimitri, Dimitri diák, Dimitri Banvit stb. (KÁLDY-NAGY, A budai... 1977. 262—5.) — BÁLINT S„ 1971.104—6. ; PÉTER L., Szeged ... 1974. 11, 247, 280—1.; SZALAY L., 1859. 220—23.; KÁLDY-NAGY, Kanuni... 1971. 85—95.; uő, A budai . . . 1977. 261—8.; DERNSCHWAM, 1921. 269—70.