Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

lelően különítjük el a kontinuitást képviselő törzsökös lakosokat a fluktuáció révén beköltöző új, idegen elemektől. Ezáltal feltehetően pontosabb adatokhoz jutunk, mintha valamennyi újonnan összeírt személyt máshonnan Kecskemétre költöző idegennek tekintenénk. Emellett így lehetőség nyílik a kecskeméti férfinépesség kontinuitásának és fluktuációjának vizsgálatára 1546—1559 között, valamint 1559-től 1562-ig, s az adatokat összegezve 1546-tól 1562-ig is. 71. táblázat A férfinépesség kontinuitása és fluktuációja 1546-tól 1559-ig Kategória összeírt, 1559 Régi lakos Azonos vezetéknevű Törzsökös együtt Új telepes fő /0 fk % fő /o fő fő % 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Háztartásfő Fiú Testvér Szolga 389 82 18 2 100,0 100,0 100,0 100,0 170 43 16 2 43,7 62,4 88,9 100,0 127 10 32,6 12,2 297 53 16 2 76,3 64,6 88,9 100,0 92 29 2 23,7 35,4 11,1 Összes 491 100,0 231 47,0 137 27,9 368 74,9 123 25,1 72. táblázat A férfinépesség kontinuitása és fluktuációja 1559-től 1562-ig Kategória összeírt, 1562 Régi lakos Azonos vezetéknevű Törzsökös együtt Űj telepes fő 0/ /0 fő °/ /0 fő % fő % fő % 1. 2 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. n. Háztartásfő 382 100,0 241 63,9 78 20,4 319 84,3 63 16,5 Fiú 285 100,0 181 63,5 46 16,1 227 79,6 58 20,4 Testvér 36 100,0 20 55,5 9 25,0 29 80,5 7 19,4 Szolga 32 100,0 32 100,0 Összes 735 100,0 442 60,2 133 18,1 575 78,3 160 21.7 A táblázatok érdekes adatokat szolgáltatnak a férfinépesség kontinuitásáról és fluktuációjáról. Egyértelműen megállapítható, hogy Kecskemét népességére döntő mértékben a kontinuitás jellemző. Mint az 1559-es defterből világosan kiolvasható, a régi családfők jelentős részét nem azért nem találjuk meg az új összeírásban, mert máshova költöztek, hanem mert időközben meghaltak. 1546-tól 1559-ig mindössze egyetlenegy adózó háztartásfő „szökött el" Kecskemétről, s a családtagok közül is csak 1 nőtlen fiú próbált sze-