Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

Vég Mihállyal kapcsolatos adatok a török defterekben (1546 — 64) 1540 1559 1502 1562—04 1. *3. 4. Vég Benedek nős meghalt Mihál a fia, nőtlen nős — — Vég Máté nős meghalt — — , Ferenc a fia, nőtlen nős Vég Ferenc — Lukács a fivére, nős meghalt Lukács, a fivére — Mihál a fivére, nős Mihál a fivére, nős Mihál, a fivére — János a fivére, nőtlen János a fivére, nőt— — len László, nőtlen megszökött — — Vég Mihál nős Vég Mihál, 200 juh Végh Mihál Mihál, a fia főbíró, Mátyás, a fia pusztaa pásztora bérlő rontására tett kísérletek elpanaszolása, kárhoztatása). Semmi kétség, a vallásfelekezetek és az egyes polgárok közti testvérharcot elítélő 156l-es Végh Mihály zsoltárfordító, valamint az ezeket lezáró 1564-es egyezséget aláíró és tető alá hozó Végh Mihály kecskeméti mezővárosi főbíró egy és ugyanaz a személy. S mivel jól tudjuk, hogy a főbírókat idős korukban, 60—80 év terhével a vállukon választották meg felelős posztjukra, valószínű, hogy Végh Mihály azonos volt azzal a Kecskeméti Mihállyal, aki 20—30 éves fejjel iratkozhatott be a krakkói egyetemre. Az is nyilvánvaló, hogy a török adóösszeírásokban szereplő Vég Mihályok közül csak az 1559-ben önálló adózó háztartásfőként említett kecskeméti cívispolgár jöhet számításba, akinél három esztendő múlva már kétszáz birkát és egy pásztort is jegyzékbe vettek, továbbá két nőtlen fiút, akik közül az idősebbik apja keresztnevét viselte. Mert hiszen önálló háztartással sem rendelkező, fivére háztartásában élő, adót sem fizető családtagot semmiképpen sem választhattak a híres állattenyésztő mezőváros főbírójává. E kizárásos módszer alapján megállapítható, hogy a gazdag állattenyésztő, szolgatartó Végh Mihály bérelte 1562—1564 között a Nagykőrössel határos Borbásszállás-pusztát évi 2000 akcse átalányösszeg fejében. Kétségtelen tehát, hogy a jelenleg ismert magyar és török források kritikai összevetése alapján az 1561-es zsoltárszerző személye nagy valószínűséggel azonosítható a dúsgazdag kecskeméti pusztabérlő záhingazdával és 1564-es főbíróval, aki feltehetően 1521-ben szerezte meg magas műveltségét a krakkói egyetemen, és alig három évvel a nagy viszálykodásokat, vallási küzdel-