Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

tási gyakorlatában otthonosan kiismerték magukat, s pennájukkal is sok hasznos szolgálatot tettek arra szoruló polgártársaiknak." Deákos műveltségű kereskedők, kézművesek, tőzsérek, jegyzők és iskolamesterek képviselték Kecskeméten is a népi származású értelmiséget, mely csekély számarányától függetlenül igen fontos szerepet játszott a fejlődő mezőváros művelődésügyében és a közigazgatás területén. A polgárosuló életmóddal, foglalkozásokkal párhuzamosan egyre több alap- és középfokú műveltséggel rendelkező deákra volt szükség Kecskeméten is, s így nem véletlen, hogy a kereskedők, kézművesek között is feltűnnek a deákos műveltségű polgárok. Ilyen volt a század végén Gáspár deák, aki szolgát is tartott, s többek között posztóval is kereskedett, vagy a kézművesek közül Szűcs Bálint szűcsmester fia, akit 1600-ban, a tatár veszedelem miatt elmenekült nótáriusok helyett jegyzőként alkalmazott Varga főbíró. A parasztoknál természetszerűleg nagyobb műveltséggel rendelkező iparosok közül a módosabb polgárok ebben az időben már bírók, nótáriusok is lehettek. Az eddig ismert deákok közül négy emelkedik ki nagy műveltségével, tehetségével: Kecskeméti Mihály, Kecskeméti Benedek, Kecskeméti Agricola (Mező) János és Végh Mihály. Az első három bizonyíthatóan külföldi egyetemi végzettséggel rendelkezett, s könnyen lehet, hogy a csodálatosan szép 55. zsoltár fordítója, Végh Mihály is megjárta valamelyik lengyel vagy német egyetemet. Külföldi tanulmányútjaikon eredetiben tanulmányozták a latin, görög és héber auktorokat, egyházi szaktekintélyeket, s a német vagy lengyel nyelvet is elsajátították. Nevükben a „Kecskeméti" megjelölés származáshelyükre, szülővárosukra utal. A teológiát elvégezve, itthon a mezővárosi reformáció haladó polgári kultúrájának terjesztői, közvetítői és továbbfejlesztői lettek mint protestáns lelkészek. Kecskeméti Mihály („Michael de Keckemety") 1521-ben iratkozott be a krakkói egyetemre. Lehet, hogy azonos Kecskeméti Vég Mihállyal, a híres énekszerzővel. Ketskeméti Benedek 1561-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre, s tagja lett az ottani magyar diákegyesületnek. Későbbi működéséről nincs adat. Egy év múlva iratkozott be ugyanide Kecskeméti Agricola János, akinek neve szintén megtalálható a „magyar nemzetiség coetusá"-nak anyakönyvében. E nagy tehetségű, egyetemi borostyánkoszorús költő egyike a XVI. századi Kecskemét legjelesebb szülötteinek. Nyilvánvaló, hogy az Agricola név a magyar Mező családnév latin fordítása, az előnév pedig kecskeméti származására utal. S valóban : a Mező família neve megtalálható az éppen ekkor keletkezett kecskeméti török adóösszeírásokban is. 1559-ben Mező Gergely adózó háztartásfő neve olvasható a kecskeméti defterben, akinek 3 év múlva már Tamás nevű fiát is jegyzékbe vették. Kívüle Mező György neve szerepel az 1562-es adóösszeírásban. Valószínű tehát, hogy a