Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
adatainak zöme a ráckevei révátkelőhelyre vonatkozik, hiszen az 1562-ben áthajtott 21 546 marha után Összesen 1 077 300 akcse állatvám járt. Igaz, az 1562-es tahrir-defter készítésekor még a régi, alacsonyabb vámok voltak érvényben, s így a marhavám mintegy 260 000 akcse lehetett. Ebből pedig minden kétséget kizáróan Ráckevén szedték be a mintegy 210 000 akcsét, s csak a többit Dunaföldváron. Valószínű, hogy a két vámnapló-töredék bejegyzéseiből csak azok vonatkoznak Dunaföldvárra, melyeknél e vámhely nevét külön feltüntették az írnokok {négy esetben). A vámok nagyságából következően tehát feltételezhető, hogy a kecskemétiek inkább Ráckevénél hajtották át marháikat a Kis-Dunán felállított hajóhídon, majd a mezővárostól délnyugati irányban 6 kilométerre levő Lórév falu ősi, Árpád kori Duna-gázlóján úsztatták át őket a folyó szélesebbik ágán. 36 Kecskemét élénk forgalmára utal az a tény, hogy bár a marháknak csak egyhatod részét vámoltatták tőzsérei, ám ők bonyolították le az elvámolások negyedrészét. 1562-ben a tőzsérek egyharmada kecskeméti volt. Ez egyben azt is jelzi, hogy a kecskeméti tőzsérek kisebb csordákat vámoltattak, mint a nagyobb forgalmat lebonyolító ráckeveiek. Feltehető, hogy a kecskemétiek jórészt saját (vagy a mezőváros más lakosai által) tenyésztett szarvasmarhákat vámoltatták, míg az inkább ipari-kereskedelmi jellegű Ráckeve kereskedői az Alföld vásárain gyűjtötték össze állataikat. Az 1563as év legvégén és az 1564-es év elején, mintegy két hónap alatt Kecskemét hajtotta át a vámhelyeken a marhák egyharmadát. A mezőváros tőzsérei tehát a téli hónapokban is élénk marhakereskedelmet folytattak, csakúgy, mint a ráckeveiek, akik az állomány felét vámoltatták. Ekkor Kecskemét mind az elvámolások, mind a tőzsérek száma viszonylatában felülmúlta Ráckevét, hiszen a nagy állattartó mezőváros adta a hajtók közel felét, s rájuk esett az elvámolások több mint fele. Novemberben kizárólag csak a kecskemétiek hajtottak át marhát a két vámhelyen. Valószínű, hogy a novemberi és decemberi hajtás összefüggésben volt Kecskemét novemberi országos vásárával is (november 25.), mint ahogy az augusztusi és a szeptemberi erősen megnövekedett ráckevei és kecskeméti marhaforgalom is bizonyos mértékben a kecskeméti (augusztus 10-i) és a ráckevei (augusztus 28-i) országos vásárok függvénye lehetett. 36 FEKETE L., 1926. 42—67.; KATHONA G., 1967. 122. — KÁLDY-NAGY közlése szerint 1552-ben Debrecenben 250 család (háne) élt. Ennél reálisabb az 1216 egységnyi portaszám. — RŰZSÁS L., Városi... 1966. 204.; SZAKÁLY, Dél-Dunántúl... 1973. 69—72, 106. p. 58. jegyz.; SZALAY Á., 1861. 351—2.; KOMÁROMY A., 1907.140. ; SZAKÁLY, uo. 69—71. — A szakirodalomban e tényt eddig csupán Vass Előd emelte ki. (Ráckeve und Dunaföldvár... 1972. 452—7.); KÁLDY-NAGY, Kanuni... 1971. 89, 95. (Ráckeve); 18—9. (Földvar). — Ráckevén 1565-ben hidvámot szedtek; a kincstár 1549-ben vette meg a ráckevei rácok kimustrált hajóit a hajóhíd megépítésére. (VELICS, 1890. II. 57—8, 330—1.) — KOVÁCS J. L., 1972. 12.