Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

a céhmesterek. 1599-ben a püspöki dézsmát Szabó Pál vitte el egy másik polgárral Vácra. Lehet, hogy ő volt a mezőváros egyik esküdtje. Szabó nevű főés kisbíróról a XVI. században nem maradt fenn adat; úgy látszik, vagyonuk és tekintélyük nem volt elegendő e magas tisztségek betöltéséhez. Egy 1593-as posztóvásárlási adat arra utal, hogy a szabók közösen szerezték be a munkájukhoz szükséges nyersanyagot. Ebben az évben a kecskeméti szabók 1227 vég szűrposztót vettek a céh számára Erdélyben. Ez a nagy menynyiségű nyersanyag egyrészt az iparűzők jelentős számára enged következtetni, másrészt utal a kézműipari termelőmunka intenzív jellegére és a szabók kiterjedt kapcsolataira is.

27 A XVI. századi Kecskeméten e három céhen kívül más céh nem alakult, noha a mezővárosban igen sok iparos tevékenykedett kívülük is, főként vargák, kovácsok, ácsok, molnárok, lakatosok, szappanosok, salétromfőzők, borbélyok stb. A hódoltság második felében ismét három céh alakult, 1642ben a szappanosoké, 1653-ban a kovácsoké, lakatgyártóké és csiszároké, majd 1656-ban a csizmadiáké. Valamennyi céh idegen várostól kölcsönözte kiváltságát : az elsők Debrecentől, a másodikok Nagyváradtól, a harmadikok pedig Ráckevétól. 1660-ban a szabók új céhlevelet kaptak Wesselényi Ferenc földesúrtól.

28 Piacok, vásárok, szatócsok, kalmárok A helyi áruforgalom lebonyolítása a hetipiacokon, az országos vásárokon, a boltokban és az ijiarosműhelyekben történt. Érdekelve volt benne a mezőváros minden lakosa, de főképpen az árutermelő gazdagparasztok és kézműves iparosok, valamint az áruforgalom hivatásos lebonyolítói: a piaci kofák, a kupecek, a tőzsérek, a kádas kalmárok, a szatócsok, a boltosok, a kereskedő „diákok", a különféle „árus emberek". Sajnos a vásárokon, a piacokon és az ezeket szegélyező üzletházakban, boltokban, mészárszékekben, szatócsüzletekben, kocsmákban, butikokban és iparosműhelyekben folyó áruforgalomról vajmi keveset tudunk. A török defterek közül csak az 1546-os adóösszeírás közül két adatot a helyi kereskedelemről: megadja a borvám össze27 1546, 1502: KÁLDY-NAGY, Kanuni... 1971, 328—335.; 1559: KÁLDY-NAGY, A budai... 1977. 335. ssz.; 1590: HORNYIK, 1801.11. 280. (Szabó Benedek); Szabó Tamást 1590-ben említi Balázs deák, gyöngyösi kalmár az egyik kecskeméti vásárban. (SZAKÁLY, Balázs deák ... 1973. 383.); a többi: HORNYIK, 1801. II. 51, 107, 280—7. (1590). — Ráckevén az Oldal piac egyik sorának lakóházat szabók népesítették be. (Scaritus, Kevi.. . 1581. — OSZK. Fol. Hung. 2904. 5.; MÉSZÁROS L., A magyarországi.. . Kzt. 1975. 108.) — SZABÓ L., 1933.14,23,36.; KRAJNYÁK, 1962.17—8.; NAGY Gy., 1878. 341—2. ; RAJKA Géza, A kolozsvári tzabócéh története a XV.—XVII. században. Kolozsvár, 1913. 27. 28 EPERJESSY G., 1905. 280. — Szappanosok szerepelnek már a XVI. század végi jegyzőkönyvben is. (HORNYIK, 1801.11. 165, 339—340.; SZABÓ L., 1933. 14—5, 20.