Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

1546 1559 1562 1569 1590 1590 1600 1. 2. 3. 4. 5. 0. 7. Szűcs Miklós nős Szűcs Szűcs Szűcs Szűcs Péter Péter Péter Péter, főbíró Szűcs Péter 1 mester, G mester 4 mester, 1 szolga 9 mester 11 mester 2 3 fiú mester 1 mester A XVI. század közepén a budai szandzsák hét hászvárosában éltek szűcsök, zömmel a juhtenyésztésre is kiválóan alkalmas Duna—Tisza közi alföldi síkságon: 25. táblázat Szűcsök a budai szandzsák hászvárosaiban (1546 —1562) Város 1546 1559 1562 Átlag 1. 2. 3. 4. 5. Buda 3 4 4 4 Cegléd 1 2 2 2 Kecskemét 1 6 4 4 Nagykőrös 1 2 1 Nagymaros — 1 2 1 Pest 2 4 5 4 Ráckeve 7 20 24 17 Összes 14 38 43 32 A terület szűcsiparának a központja mindvégig a Csepel-szigeti kereskedő mezőváros, Ráckeve volt, ahol a homokos határ miatt a növénytermesztés háttérbe szorult. Itt egyedül több szűcs élt, mint az összes többi városban együttvéve. A második helyen Pest, Buda és Kecskemét állt, ez idő tájt átlagosan 4—4 szűcsmesterrel, mely a ráckeveinek a negyedrészét tette ki. Később azonban, a további beköltözések és a szűcscéh megalakulásának lendítő hatására jelentősen megnőtt a Kecskeméten tevékenykedő szűcsiparosok száma is. Az 1560-as — 1580-as években már 9—11 szűcs dolgozott a mezővárosban, s így Kecskemét felzárkózott Ráckeve mögé. Nyilván nem véletlen, hogy az állattenyésztés egyik igen fontos ágával, az intenzív birkatartással szoros kapcsolatban levő szűcsipar képviselője, Szűcs Péter