Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

Kecskemét kézműveseinek fluktuációja 1546 — 1559 között Iparos 1559-ben Iparos régi lakos új telepes együtt 1. 2. 3. 4. Ács 5 5 Borbély 1 2 3 Dézsarakó 1 — 1 Fazekas 1 — 1 Faragó — 1 1 Gyárfás 1 1 2 Gyékényes — 1 1 Halász — 1 1 Kenyeres — 1 1 Kovács 4 5 9 Kutas 1 — 1 Mészáros 1 1 2 Molnár 2 1 3 Ötvös 3 3 6 Rámás 1 — 1 Süveges 3 — 3 Szabó 7 20 27 Szíjgyártó 1 1 2 Szűcs — 6 6 Takács — 1 1 Tímár 1 — 1 Varga 3 6 9 Vedres — 2 2 Összes 31 58 89 Az iparosok fluktuációjának vizsgálata ipartörténeti szempontból egészen meglepő eredményhez vezet : Kecskemét iparosnevű polgárainak kétharmad része 1546—1559 között más településekről, feltehetően zömmel a Duna— Tisza közéről költözött be a mezővárosba. A legtöbben az 1551-ben csaknem teljesen elpusztított Szegedről menekültek Kecskemétre, az új telepesek 10,34 %-a. Tehát Szeged hanyatlása a kecskeméti kézműipart is gyarapította, mégpedig számottevő mértékben: az 1559-ben összeírt iparosok 6,74 %-a korábban a Tisza-parti nagy mezőváros lakosa volt. Könnyen lehet, hogy ez az arány a valóságban még ennél is magasabb volt, lévén hogy a török írnok csak a Szent Mária utcába beköltözöttekről jegyezte fel előző lakhelyük nevét, de sajnos a többi utca új telepeseiről már nem közölt hasonló adatot. Mindenesetre a már ismert minimális arányszám is érdekes