Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

BÁRTH JÁNOS Fájsz népessége a XVIII. század közepén

Fajszon 1762-ben 46 férfi és 32 női keresztnevet használtak.

30 A legkedveltebb keresztneveket, a viselők számának feltüntetésével, az alábbi táblázatban szemléltetjük: János 107 Erzsébet 104 István 86 Katalin 99 György 54 Anna 88 Mihály 48 Judit 42 József 38 Ilona 40 András 26 Zsuzsanna 20 Pál 19 Margit 19 A többi név gyakorisága a nőknél és férfiaknál egyaránt messze elmaradt az első hét név mögött. A leggyakoribb hót férfinevet 378 személy, a férfiak 72,6 %-a, a leggyakoribb hét női nevet pedig 412-en, a nők 81,9 %-a viselte. A férfinevek közül messze a többi előtt vezet a János. Jánosnak hívtak 107 embert, a fajszi férfiak 20,5%-át. A nők között az Erzsébet vezetett, versenyben a Katalinnal és az Annával. A következő név, a Judit, már meszsze elmaradt az első három név mögött. A lélekösszeírás egyik meglepetése a Máriák alacsony száma, Csupán hatan viselték e katolikus helyeken igen gyakori nevet. Település Fájsz a XIX. század második felében végrehajtott szabályozás óta nagyrészt sakktábla alaprajzú falu. Előtte azonban a természeti adottságokhoz igazodó, görbe utcák és halmazos részek egyaránt előfordultak belterületén. Az 1762. évi lélekösszeírásban az összírók jelezték a haladási irányt. így régi térképek és a földrajzinév-anyag segítségével az összeírás alapján rekonstruálni lehetne a község régi településrendjét és benne az egyes családok elhelyezkedését. Ezt a munkát azonban nem itt, hanem a Kalocsa környéki táj településformáiról írandó egyik dolgozatunkban fogjuk elvégezni. 30. A ritkábban előforduló második név számbavételétől eltekintettünk.