Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

RUSVAY KÁLMÁN Kecskemét város ménese

módját és célját illetó'en. Neki ugyanis még nagybátyja, Koháry István életében is aránylag jelentékeny számú lova járt a város ménesében. Többször saját méneséről ír, majd máskor csak „ott levő lovaimról" vagy „méneses", illetve „ménesbeli" lovairól. András gróf 1723. évi egyik levelében így ír a csikótanítással kapcsolatos kívánságairól; ,, . . . az minemű ötödfü szép fekete paripa csikót neveztek az Specificatioban, azt minthogy szép fogassátok ki számomra, és Istállóban addig szelédítsétek megh, úgy hogy maghát vakartassa, és meghis nyergeltesse, de ottan reája senki né üllyön, hogy valamiképpen megh ne erőltessék s arra is kell reá szoktatni, hogy a lábai körül hadgyon magával bánni az patkolás miatt, ha annyira megh szelídült, azt az után külgyétek fel."

33 Hasonló értelemben rendelkezett Blaskovich Sámuel, a gróf prefektusa is, amikor így írt a kecskemétieknek: ,, . . . négy kanczánk . . . kocsiba való megh tanítását tovab is recommendálom Biró Uramnak, Csak Nyeregbül lehessen el haitani őket, és amikor megh tanítatnak helyre inviatiom szerint Horthra, Fülekre, Baloghra el küldettessenek."

34 Később még részletesebb utasítást adott a főbírónak Laczkovich György viceispán az 1807. november 2-án keltezett levelében: „ ... az egér szőrű fakó Csikót . . . Csak kezelni kellene, ha volna arra való ember, vagy ha Mester Gergely Uram Mestere akarna lenni, Csak hogy úgy kellene Tanítását intézni, hogy meg se rugi a a pedig meg lehet, Csak kupialtatni kelletik mert semmivel nem lehet a lovat úgy szeliditeni mint a kuplalással, és a szép Móddal való Bánással, ló mellett való vezetéssel leg előre szabadon azután pedig nyergelve, Az ollyan szeliditeni való lónak szénát is felette keveset kell adni, Abrakot pedig éppen csak edgy edgy marokval, mert ha sine fine . . . , azután . . . , nem bir vele senki, De így kecsegtetéssel mindent lehet a leg szilajabb lóval is teni, nekem egyéb nem kell, csak hogy az embert csendessen fel vegye bátor lépéssel járjon, a többi azután az én gondom leszen, szelíd legyen patkolást, nyergelést, fel ülést csendessen meg állja, Ezeket pedig az Ősszel, s a Télen könnyen véghez lehet vele vinni, Csak sovány konyhája legyen, és éppen hogy éhen el ne vesszen, vagy az éhségtül meg ne betegedjen, ha edgyszer meg szelídült és a praemissákat, minden makacskodás nélkül meg teszi azután a fél katona Portiot meg lehet nekie adni illyenképpen úgy tartom, nem sok kárt fog tenni a Város Magasinumának, én pedig a Billegzéskor majd ismét le szolgálom . . ."

3S Amint a csikónevelés, úgy a tanítás is a ménes keretén belül kint a pusztán történt. Abban az időben, a XVII. század végén és a XVIII. század első 33. lioháry-Uvelck. 1678—1820. (1723. V. 19.) 34. Ugyanott. 1733—1739. (1733). 35. Levelek. 1805—1808. (1807).