Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei

kun Thétel Péternek az említett Jakabszállásról való Thétel Mihállyal együtt kötött bizonyos békés megegyezése tárgyában előterjesztett kérésére, hogy a halasi székhez tartozó Jakabszállás kapitányi tisztsége egyrészt az említett Péterre és másodsorban Mihályra, másrészt Péter említett János fiára, valamint az ugyancsak Jakabszálláson lakó Cseke Péterre szálljon, ami mind a budai káptalan kiváltságlevelében, mind az előbb megnevezett felek hites kijelentésen alapuló végrendeletében meg a már említett királyi beleegyező okiratban részletesebben ki van fejtve, királyi kegyes beleegyezését és jóváhagyását adta. 5. Mátyás királynak Budán 14G 9-ben a Margit ünnepe után következő hatodik napon

116 kelt oklevele, amely Marczal, Somogy és Zala vármegyék főispánja fiának, a megboldogult nagyságos Jánosnak, a királyi kunok főbírájának bizonyos különböző okleveleit foglalja magában. Ezeknek értelmében az említett főbíró (V.) Lászlónak, Magyarország királyának parancsára Halas szék összes kapitányát és mezei kunját

117 maga elé hívatta, és sorsuk megjavítása érdekében elrendelte, hogy az említett Halas szék ugyanezen kapitányai és mezei kunjai válasszanak maguk közül kapitányokat és tizenkét esküdtet, és valamennyi kun jelenlétében a vámok és királyi szolgáltatások végrehajtásának módját, valamint mindenféle ügynek a maguk székében történő felülvizsgálatának és eldöntésének módozatát, továbbá az érintett kunokra tartozó fellebbezést elrendezte, ők maguk pedig elfogadták az előterjesztett rendelkezéseket, és kötelezték magukat azok megtartására ezer aranyforint büntetés terhe mellett. 6. Ugyancsak Mátyás királynak Budán, 1475-ben Keresztelő János napján

118 kibocsátott és pecsétjével megerősített engedélye. Ennek alapján Tóth László és testvére, Domokos — mindketten majosszállási kun kapitányok — kérésükre engedélyt nyertek, hogy a Halas székhez tartozó Csolószállása (Csólyosszállás ? - ford.) és Fejértó-Majosszállás nevű és egyéb szállásaikba ugyanezek a kapitányok magyarokat befogadjanak, ós bárkinek a javairól és birtokairól szóló szerződéseket, országunk törvényét és jogszokását szem előtt tartva, az említett szállásokra átvegyenek, és egyéb birtokosok módjára kezeljék őket, miután a jogos földbért letették, és más adósságaikat teljesen kiegyenlítették. 117.,,

rurales Cumanes". Hazai okleveles anyagunk nem szól kunsági földművelésről a 13—14. sz.-ban, csak a 15. sz. derekán találkozunk ilyen utalással a Halas széki földműves (ruralis) kunokkal kapcsolatban. Györffy György mégis föltételezi, hogy kifejlődhetett itt az önellátó földművelés a 14. sz. második felétől, (im. pp. 252., 264.) 118. Jűn. 24-én. Gyárfás is közli a 205. oklevélként. (Jászkunok tört. 3. köt. p. 077.)