Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei

szóltunk, mivel a gyakori homokterületok terméketlenek, és sem szántónak, sem jószágnak nem alkalmasak. így azután drága pénzen bérelnek pusztákat néhány kisebb rész kivételével nem kunságiakat, hanem a szomszéd vármegyéét; ezeken földműveléssel, legeltetéssel segítenek magukon, ahogy tudnak. Ugyanígy a tűzifát is drága pénzen Locsot puszta

106 távoli erdőiből szokták vásárolni, mivel annak is szűkében vannak. Telepítettek szőlőt is a föld minősége szerint, az egyiket délen, a másikat északon szerény kis területen, és ennek gyümölcsét meg vörös, nem valami híres borát

107 otthoni poharazgatásra használják, és nem is vesznek el pénzt azért, amit kimérnek, mivel a gabonatermelés hozama akkora, hogy abból meggazdagodhatnak. Teljesen híjával vannak a víznek, csak az van, amit a kutak meg a Baker nádas mocsara ad kiöntés idején. Különben helyi ügyeiket egy bíró, tizenkét szenátor, egy jegyző és néhány szolga intézi; a vitás eseteket és közügyeket pedig a kerületi kapitány elé viszik, s ha ezzel nem kívánnak élni, a jászberényi szék elé. Pecsétjükön eke és ekevas van evvel a fölirattal : „Kun Szent Miklósi falu Pecsétye A° 1682." 6. Lacháza a Duna partján terül el, három mérföldnyi távolságra Szentmiklóstól nyugatra. Birtokát az őt körülvevő puszták határai korlátozzák. Keleten ugyanis alig egy órányi távolságban van tőle Szúnyog puszta, délre alig egy puskalövésre Imrefalva, ugyananyira Szentkirály nyugat felé, északra pedig Aporka. A Duna Lacházát teljesen elválasztja Jenő-szigettől

108 és igen gyakori kiöntéseivel nem csupán az amúgy is szűkös területét árasztja el és teszi tönkre, hanem menekülésre készteti a lakosokat is. Alig múlik el egyetlen tavasz, hogy szegénykék ne kényszerülnének a falujukat elhagyni, és ne lennének kénytelenek ide-oda bolyongva megvárni a csendes napokat, azaz a vizeknek medrükbe való visszatérését. Különben a török háborúkban, valamint a bel villongásokban éppen olyan gyakran menekültek a pusztaságba, mint más szomszédos falvak. S bár a törökök engedélyével lassanként újra összeverődtek, mégis valahányszor Budának ostrom jutott osztályrészül, ugyanannyiszor kellett falunknak is elvándorolnia a katonai portyázások sűrű ismétlődése miatt; hol a Budára erősítést vivő és a mieinkre rátörő török, hol pedig a törököt üldöző német és császári katonaság kergette el őket. Nincs új mondanivalónk Bocskay, Bethlen, Thököly felkeléseiről, akik egyébként nem kevésbé zaklatták ezeket a részeket: de amikor Rákóczi Ferenc felkelése idején már egyáltalában nem tudták elviselni a katonaság állandó beszállásolását a Duna mentén, valamint a 106. Locsod puszta a mai Pest megyében a gödöllői járásban. 107. A lovagrend kimutatása szerint (1713.) a Kiskunságban Halason: 397, Kunszentmiklóson: 111, Lacházán : 13, összesen: 521 urna vagy akó bor termett. (KISS J.: Ím. p. 417. — 1 urna vagy akó: 15,23 1.) 108. A Bél M. használta Jenő elnevezés utalás Savoyai Jenőre, akinek birtokai voltak Csepel szigetén.