Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei

szállást —- ford.) is, melyet a maga nevéről nevezett el. A helység pecsétjét a lap széle mutatja:

98 ennek közepén három liliombimbó van, a bimbók felett pedig az 1622-es évszám evvel a körfelírattal : „Szabat Szállás falvi Pötsétye." 5. Szentmiklós két mérföldnyire fekszik északra az előbbitől, és délről Szentlőrinc és Szenttamás puszták, nyugatról Apaj, Ürbő

99 puszták, északról pedig Peszér,

100 valamint keletről Bábony puszták határolják, alig fél mérföldnyi távolságban véve körül falunkat. Az előbbiek fekvéséhez hasonlóan sík vidéken, szikes és füves földek között látható. Nevét templomáról nyerte, meryet egykor Miklós úrnak

101 (ti. Szent Miklós püspöknek — fbrd.) szenteltek. Miután pedig a tatárok meg a törökök dúlásai miatt a többi faluval együtt pusztasággá vált, a török elöljárók fölhívására vagy engedélyével másodszor is újra megerősödött. Azt mondják, hogy az elsők, akik ebben az időben itt megtelepedtek, a ráckevei halászok voltak, akik itt előbb halásztanyákat, majd kunyhókat építettek, mivel a falut délről északra halban gazdag mocsarak vették körül az esős időjárás miatt. Később számosan csatlakoztak hozzájuk, és a falut néjjesebbé tették, már amennyire a zavaros idő lehetővé tette. Ami pedig — mint már mondottuk — a kunok többi lakhelyének osztályrészéül jutott a nyomorúságos idők forgandósága során, mindannak ki volt téve a mi Szentmiklósunk is. Természetesen a gyakori bel villongások meg a török háborúk sem múltak el a mieink kára és sanyargattatása nélkül. Még nem is említettük azokat a korábbi felkeléseket, amelyeket Bethlen, Bocskay, Rákóczi György és Thököly támasztottak, és amelyek falunkat teljesen elpusztították, pedig valóban még ma is megvannak azoknak a pusztításoknak és rablásoknak a nyomai, amelyeket azok a mieinknek okoztak. Mindezeket ismerjük, meg sem érdemlik a bővebb taglalást. De azt már egyáltalában nem hagyhatjuk szó nélkül, amit Rákóczi Ferenc legutóbbi felkelésének ideje óta a falu máig is életben maradt lakói

102 fájdalmas és könnyes visszaemlékezéssel emlegetnek. Mert bár ők maguk minden eseménynek ki voltak téve, és az egyik küzdő félnek mindenképpen kénytelenek voltak engedelmességüket és hűségüket tettekkel bizonyítani, mégis mindezen felül meg is lakoltak, és olyan zaklatásokba és veszedelmekbe rántották 98. A másolati példányon természetesen nem található meg a pecsétlenyomat. 99. Ma Szityóürbő 100. Ma Kunpeszér 101. „A magyar nyelv XII—XIII. századi gyakorlata megurazta nemcsak a szenteket, hanem még a szent titkokat is." (FEKETE NAGY Antal: Településtörténet és egyháztörténet, Századok 1937.) A szövegben emiitett, Szt. Miklósnak szentelt templom alapkövei előkerültek az ottani felszegi katolikus temetőből. 102. A miklósiak is gondosan őrizték a fejedelem oltalomleveleit. (BORS K.: im. pp. 42—43. Lásd még: BácsKiskun Megyei Levéltár, Kunszentmiklós levéltára, Városkönyv 1. köt.)