Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ROMSICS IGNÁC Az áprilisi tanácsválasztások Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyében — az egzakt források tükrében

pontból nézve azonban azt jelenti, hogy a 141 település 1/3-nak (45) a tanácsaiban a volt közigazgatás 1—4 fővel képviseltette magát. Mint már írtuk, vegyes hovatartozást takar a vörösőrök és vöröskatonák 1,26%-os aránya, amelyet azonban elhanyagolhatónak tartunk, csakúgy mint a vagyonos iparosok és kereskedők 1,20%-os részesedését. A végső arányok — hasonlóan a választók számához és összetételéhez — településtípusonként említésre méltó eltéréseket takarnak. Az előzőekben már használatos 4 településtípus százalékos arányait a 234. oldalon található táblázat mutatja. (A könnyebb áttekinthetőség érdekében a fontosabb kategóriákat némi összevonással grafikonra tettük át.) A 4 településtípus tanácsainak összetételét kifejező arányok közötti különbségek nagysága lehetővé teszi, hogy összetétel szempontjából a tanácsok 4 típusáról beszéljünk. A numerikus adatokat szavakra fordítva a 4 típus karakterisztikái jegyei az alábbiak: Pest környéki város: a tanácstagok 2/3-a ipari, kereskedelmi és közlekedési dolgozó, akiknek többsége gyári munkás. A kisiparosok és kisipari munkások ezen belüli aránya nem jelentős. Az ipari munkássághoz képest eltörpül a tanácstagok számban második legfontosabb csoportjának, az értelmiségnek a részesedése, mindössze 13,44%. Az értelmiséget elsősorban tisztviselők és hivatalnokok képviselik, a pedagógusok részvétele csekély. Az ipari munkásságon és az érteimiségin, valamint néhány földmunkáson, esetleg 1—2 törpebirtokoson kívül más rétegeknek vagy csoportnak nincs számottevő képviselője. Duna—Tisza közi város: a tanácstagok 1/4-e agrárproletár, akik a szintén jelentős számú törpebirtokossal együtt a tanácstagok közel felét teszik ki. Az iparban és forgalomban foglalkoztatottak, akik itt elsősorban kisipari munkásokat, másodsorban kisiparosokat jelentenek, részesedése meghaladja az 1/4-et. Egyéb rétegek közül a birtokos parasztságnak és az értelmiségnek van számottevő (egyaránt mintegy 10—10 %-os) képviselete. Utóbbiak domináns összetevője — szemben a Pest környéki városokkal — a pedagógus (ő adja az értelmiségnek majdnem felét) és a szabadpályás értelmiségi ; a tisztviselő, hivatalnok rétegnek nincs képviselete. Pest környéki falu: a tanácstagok mintegy 40 %-a agrárproletár és törpebirtokos. Számukat megközelíti az ipari munkások és kisiparosok aránya (30%). A Pest környéki városok tanácsaihoz képest ötször nagyobb a birtokos parasztság, és majdnem háromszor kisebb az értelmiség száma.