Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ROMSICS IGNÁC Az áprilisi tanácsválasztások Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyében — az egzakt források tükrében

Véleményünk szerint ez a különbség részben a gyári munkás és a kisiparos, kisipari munkás mentalitása, politikai érettsége és felkészültsége között meglevő eltérésekből, részben pedig a két réteg közötti mennyiségi különbségből adódott. A Pest környéki, ill. a Duna—Tisza közi falvak között szintén számottevő különbség mutatkozik. Amíg előbbiekben az össznépesség 20,58%-a szavazott, addig az utóbbiakban csak 15,05 %-a. Az 5,53 %-os diszkordancia azt az eddig is ismert tényt támasztja alá, hogy a főváros bizonyos mértékig a közelében levő falvak lakosságára is hatással volt. (Ezt a két régió agrárszocialista mozgalmainak eltérő görbéje is bizonyítja.) Másrészről azzal is számolnunk kell, hogy a 6000-en aluli lélekszámú Pest környéki településekben jelentősebb ipari munkás réteg élt, mint a Duna—Tisza közi agrárvidéken. A főváros környéki és a solti, kunsági részek falvai és városai közötti különbségekből következik, hogy a két tájegység egésze között is említésre méltó, 6,97 %-os eltérés van. Az 1920-as összlakosságnak Összegezve a településtípusonkénti és regionális bontásból levonható következtetéseket, megállapítható, hogy míg a megye északi részein a választók száma megközelítette a választójoggal rendelkezők felét (városokban 0,5%-kal meghaladta, falvakban 4,5% híján elérte), addig a Duna—-Tisza közi arány az l/3-oii is alul maradt (15,10%), jelentősebb különbségek nélkül városban és falun. A Pest környéki agrárlakosság és gyári munkásság tehát egyaránt biztosabb jelenlevője volt az áprilisi tanácsválasztásoknak, mint a Duna—Tisza közi kisipari munkás, agrárproletár és törpebirtokos. Az eltérések oka minden bizonnyal a rétegek közötti és az egy rétegen belül területenként is változó tudati különbségek voltak. Arra lehet gondolni, hogy az agrárszocializmussal kevésbé kapcsolatba kerülő, a számottevő birtokosparaszti rétegek miatt a falu hagyományos uralmi struktúráit jobban tisztelő, a politikai jogok gyakorlására kevésbé érett Duna—Tisza közi agrárproletár a főváros szellemi kisugárzása alatt formálódó Pest környéki megfelelőjéhez képest ugyanúgy kevésbé értette meg a tanácsválasztások fontosságát, merte vagy akarta választójogát gyakorolni, mint ahogy a tulajdont jobban tisztelő, arra inkább törekvő, politikai érettség és szervezettség szempontjából szegényesebb múltra visszatekintő félegyházi, kecskeméti stb. kisipari munkás választási aktivitása is elmaradt radikálisabb, a századforduló óta szervezett gyári munkás társáé mellett. A két régió Pest környékén Duna—Tisza közén 22,07 %-a 15,10 %-a szavazott.