Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ROMSICS IGNÁC A történeti Dél-Pest megye foglalkozás-szerkezeti viszonyai a XX. századelején

18. A kül- és belterületi népesség megoszlása az 5000 lakoson felüli településekben1 Település Belterület Külterület Település szám % szám % Lajosmizse 3 153 31,85 6 746 68,14 Jászkarajenő 2 256 35,36 4 124 64,63 Kiskunmajsa 7 110 44,57 8 839 55,42 Kiskunhalas 11 909 48,84 12 472 51,15 Új kecske 4 193 50,16 4 166 49,83 Szabadszállás 5 599 58,57 3 960 41,42 Fülöpszállás 3 513 58,97 2 444 41,02 Tápiószele 4 978 62,49 2 988 37,50 Kunszent miklós 5 556 66,77 2 765 33,22 Soltvadkert 5 280 67,38 2 556 32,61 Izsák 4 939 69,19 2 199 30,80 Cegléd 26 313 77,52 7 629 22,47 Kiskun f él egyháza 27 712 79,34 7 212 20,65 Tápiógyöre 4 500 79,36 1 170 20,63 Kiskőrös 9 229 79,82 2 333 20,17 Solt 5 866 83,52 1 157 16,47 Abony 12 890 87,51 1 839 12,48 Dunapataj 5 233 89,13 638 10,86 Kecel 7 548 91,61 tüll 8,38 Kalocsa 10 989 93,61 749 6,38 Ráckeve 6 459 93,86 422 6,13 Nagykőrös 27 791 97,25 784 2,74 Zagy varékas 5 051 99,96 2 0,03 Nem esett szó eddig Kecskemétről, a térség egyetlen törvényhatósági jogú városáról és Kalocsáról, ahol Dél-Pest megyei viszonylatban egyedülálló módon az ipar-forgalmi népesség száma és aránya felülmúlta az őstermelőkét, s ahol az értelmiség száma is nagyon magas volt. A 66 834 fős Kecskemét és a jóval kevesebb összlakosságé Cegléd, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös és Kiskunhalas között sem település-, sem foglalkozás-szerkezeti szempontból nem volt alapvető különbség. A rendezett zártsorú és emeletes, majd földszintes épületeket itt is óriásfalu övezte, amelynek peremkerületeit érintetlenül hagyták a változások. S ezt követte 22. A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára. 1913. Szerk.: Л Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp. 1913.1712 p. A vonatkozó települések adatai betűrendben. 99 105. old.