Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ROMSICS IGNÁC A történeti Dél-Pest megye foglalkozás-szerkezeti viszonyai a XX. századelején

stb. környéki tanyák, ill. a Duna mentére jellemző puszták, amelyeknek lakossága szinte kizárólag agrárnépesség volt. A népesség jelentékeny része élt 1—5 ezres összlakosságul falvakban, amelyeknek foglalkozás-szerkezeti viszonyai azonban alig különböztek a tanyákétól, pusztákétól. Az alsódabasi járáshoz tartozó 1610 főnyi Peszéradacs lakosságának pl. 90, 06 %-a volt őstermelő, s a 24 fő iparban kereső közül 16 önálló kisiparosként, 2 pedig segítőként dolgozott. A 17 „vállalatból" 10 segéd nélkül, 6 pedig 1 segéddel üzemelt. A 18 főnyi értelmiség (1,11 %) valószínűleg a lelkészt, a jegyző(ke)t és családtagjaikat jelentette. Lényegében ugyanez a differenciálatlanság jellemezte a kalocsai járáshoz tartozó Homokmégy foglalkozás-szerkezeti viszonyait is. Itt a 4 770 főnyi (!) lakosság 93,79%-a élt őstermelésből, 4,44 %-a ipar-forgalomból, (a 39 műhelyből 28 segéd nélkül, 9 1 segéddel, 1—1 pedig 2, ill. 3—5 segéddel dolgozott), s 0,77 %-ot (37 kereső és családtag) tett ki az értelmiség száma. A 72 0—5 000 főt számláló település népességmegoszlása alapján elvonatkoztatott „átlag-falu" összlakosságából 3102 élt a mezőgazdaságból, az ipar-forgalomból pedig 409. Az értelmiség száma 52 főt tett ki. A kisebb-nagyobb falvakat az óriásfalvak — Gergely András terminológiáját

21 használva — a „falusias mezővárosok" követték. A falu és a „falusias mezőváros" közötti határ azonban igen elmosódott. A 2 128 fos Dunaegyházán például a lakosságnak csak 71,89%-a élt a mezőgazdaságból, s 17,43%-a ipari-forgalomból; ezzel szemben a 15 949 főnyi Kiskunmajsán ugyanezek az arányok 81,98, ill. 11,57% voltak. S ez nem egyedi példa. A 23 5 000 főt meghaladó Összlakosságú település közül 12-nek az arányai rosszabbak voltak a Dél-Pest megyei átlagnál, azaz: az agrárlakosság százalékos értékei magasabbak, az ipar-forgalmi népességé pedig alacsonyabbak voltak. (Lásd a 17. számú táblázat adatait). 21. GERGELY Andráa: Települések, lakások és lakóik a századforduló Magyarországán. • Történelmi Szemle. 1971. 14. évf. 3—4. sz. 406—422. p. 412. old.