Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ROMSICS IGNÁC A történeti Dél-Pest megye foglalkozás-szerkezeti viszonyai a XX. századelején

miség száma és aránya szintén alacsony volt. A Duna-Tisza közi lakosság 2,58 %-át kitevő 12 745 kereső és családtag alig valamivel volt több az országos átlag (3,8%) kétharmadánál.

19 Az ipari és az agrárnépesség közötti átmenetet képviselték a külön meghatározás nélküli napszámosok és a házi cselédek. A külön meghatározás nélküli napszámosok mezőgazdasági munkalehetőség híján gyakran, egy részük rendszeresen az ipar-forgalomban dolgozott — napszámosként, szolgaként vagy segédmunkásként. Sokan vettek részt földmunkákon. Otthonuk azonban falun volt, szezonmunkák idején — aratás-csépléskor, kaszáláskor — lakóhelyükön vállaltak részesmunkát, s nagyobb részük gondolkodása is paraszti maradt. Akár az ipar-forgalmi, akár a mezőgazdasági népességhez soroljuk is azonban a kmn. napszámosokat, az össznépességnek csupán 1,82 %-át kitevő arányuk lényegesen ugyanúgy nem módosítja a térség foglalkozás-szerkezeti főarányait, ahogy a többségükben szintén faluról származó, s oda néhány év után vissza is térő házi cselédek 1,79%-os arányának hovatartozása sem.

20 Dél-Pest megye foglalkozás-szerkezeti viszonyai mint társadalmi struktúrát befolyásoló tényező alapján rekonstruálható népességének vázlatos osztály szerkezete. A társadalmi piramis csúcsán elhelyezkedő néhány úri közép- és kisbirtokos, valamint a kalocsai érsek mellett és után a hatalmipolitikai hierarchia néhány száz főből álló felső rétegét —• vagyonuk, származásuk, rangjuk, iskolai végzettségük vagy mind a négy alapján —• a közigazgatási ós államvédelmi apparátus vezető beosztású tisztviselői és alkalmazottai, az általában vagyonnal (föld, részvény), megfelelő származással vagy társadalmilag elismert tudással is rendelkező egyéb értelmiségiek, a járadékból élők egy része és a legnagyobb üzlet- és üzemtulajdonosok alkották. Több szempontból — életmód, ruházat, társadalmi érintkezés stb. — élesen elváltak az ún. úri középosztály fenti csoportjaitól a középrétegek alsó kategóriái, a kisebb kereskedelmi és ipari üzemek tulajdonosai, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, a kistisztviselők és a polgári értelmiség másik része, összefoglalóan: a tulajdonképpeni kispolgárság. A középrétegek eme kategóriái az összlakosságnak mintegy 13—14 %-át tették ki. 19. Uo. 24. old. 20. Vö. LACKÓ Miklós :À magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a lökés korszakban. Bp. 19<ï8, Kossuth Könyvkiadó. 49 p. 12. old. és Magy. Slat. Közi. idézett kötet, I. Általános jelentés fi—7. old. Lásd még B—KmL Visszaemlékezések. Kalocsa. Baisch i'erencné és Dr. Usztrumul Sándornó, Modor Jolán.