Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)
ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei
a követ úr ki fog rendelni néhány hites felügyelőt, hogy azok a kunok egyes nemzetségeire és a nemzetségek ágazataira, bármely ágon is tartozzanak hozzájuk, valamint valamennyi más alárendeltjeikre felügyeljenek, és valamennyi előbb említettel kapcsolatban tudják meg az igazságot, és azt nekünk meg ugyanennek a követ úrnak, sőt az egyházi hatóságoknak is jelenteni és előadni tartozzanak, hogy azok, akik a föntebbiek közül valamiben vétkesnek találtatnak, az egyházi hatóságtól a (megérdemelt) egyházi büntetést megkapják, és általunk nem kevésbé érezzék a földi büntetés megtorlását is. És mivel a kunok nagy sokasága nagy földterületet kívánt, elhatároztuk, hogy azok, akik nemzetségükkel a Duna és a Tisza 41 között, vagy a Körös mellett, vagy a Maros ós a Körös folyók között, vagy ugyanennek a folyónak mindkét partján, vagy pedig a Temes és Maros folyók között vagy körülöttük telepednek meg, azaz nem másutt, mint ugyanazon folyók mentén, helyeken és földeken, amelyeken bármely nemzetségüket sátraikkal együtt dicső emlékezetű ősünk, Béla király úr, Magyarország igen kiváló királya eredetileg letelepítette, most is ott telepedjenek le és maradjanak az előrebocsátott módon mint országunk nemesei, miközben odaadományozzuk nekik a királynői várak udvarnokainak földjeit 42 , valamint a szolgálattevőink és az örökös nélkül elhunyt nemesek egyéb földjeit, mindegyiket azok tartozékaival és hasznaival, vagyis erdőivel, rétjeivel, halászati jogaival, amelyeket szállásuk magában foglal, és amelyek jog szerint a mi adományozásunk körébe tartoznak, mindig sértetlenek maradnak azonban a monostorok és egyházak jogai és birtokai. Ezen felül odaadtuk és odaadományoztuk nekik a nemeseknek és várjobbágyoknak 43 azokat a puszta földjeit, amelyek a tatárok ideje óta pusztán maradtak, és amelyeken gyümölcsöző haszonvételek, azaz hasznot hozó halászati lehetőségek és erdők nincsenek, de úgy, hogy ezeknek a nemeseknek és várjobbágyoknak az ilyen puszta földjeikért vagy a jogos árat meg fogjuk fizetni, vagy egyenlőértékű cserebirtokot fogunk adni. Mindezeket a földeket a kun urak és nemesek az egyes nemzetségek szerint ők maguk egymás között fel fogják osztani, mindegyiknek nagysága és minősége vagy állapota szerint, a nemeseknek és a várjobbágyoknak az olyan földjeit pedig, amelyek gyümölcsöző haszonvételekkel rendelkeznek, és bővelkednek halászati lehetőségekben, meg sűrű erdőkben, amint azt előrebocsátottuk, valamint az olyan földeket, amelyeken ezeknek a nemeseknek és várjobbágyoknak épületeik vagy szolgáik és majorjaik vannak, még ha azok kisebb jövedelműek is, az ilyen földeket ezek a nemesek és várjobbágyok a 41. A másoló először a saját korában használt latin elnevezést, a TibiseusA írta, majd Titius-та, javította a régebbi latinságot mutató okmány nyelvének megfelelően. 42. „Terras Castrorum Udvarnicorum Eeginalium" 43. „Jobbagiones Castrorum"
