Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei

nemcsak sűrű háború volt közöttük és a tatárok között, hanem a magyarokkal együtt harcoltak a tatárok ellen. Vannak továbbá mások, akik úgy vélik, hogy a kunok Moldvában is laktak, és a magyarokkal szerződéses szövetségben harcoltak a tatárok ellen, de azért azt hiszik, hogy mégis a tatároktól származhattak. Ezek ugyanis úgy gondolják, hogy nincs semmi akadálya annak, hogy azok, akik a tatároktól származtak, a kun nevet viseljék, Oláhországban lakjanak, és azután a magyarokhoz csatlakozva azok népeibe beolvadjanak. Gyakran előfordul ugyanis, hogy egy és ugyanazon nép nem csupán a lakhelyét változtatja meg, hanem a nevét és nyelvét is. Különben azoknak a székeknek és falvaknak a neve, melyeket a kunok birtokoltak Magyarországon, a magyar és még valami ismeretlen nyelv bélyegét hordja magán. 2- §• Az első, aki a társadalmunkba befogadott kunoknak Magyarországon a letelepedést engedélyezte, IV. Béla, Magyarország királya volt. Ámbár ezek a barbár emberek a már keresztény magyarokkal vallásuk miatt körülbelül két évszázad óta harcban álltak: mégis, amikor a tatárok gyötörték őket, azok erőszakosságát tovább elviselni nem tudták, hanem 1209-ben

38 Kuthen vezérlete alatt Magyarországra jöttek, Béla védelmét kérték. Béla nem utasította el őket, sőt a Tisza és Duna táján kiváló helyeket adva, nekik védelmet, menedéket, sőt barátságot ígért, ha esküvel megtagadva bálványaikat kereszténységre akarnak térni. Beleegyeztek a barbárok. Ezért László is, akit az irántuk tanúsított szeretet miatt Kunnak neveznek, nemcsak a keresztény vallásra térítette őket, hanem hűségük reményében a nemesi szabadságjogokba fölvéve őket, életüket, kötelességeiket, bíráikat és előkelőiket, akik kitűntek közülük, különleges szabályokkal meg is határozta. A királyi okirat így hangzik:

39 ,,László, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kun- és Bolgárország királya Krisztus 38. Helyesen: 1239, (a beköltözés éve.) 39. Az okirat fordítását HORN YIK János is közli : Kecskemét város története oklevéltárral 1—3. köt. Kecskemét 1800—1802. 1. köt. pp. 119—125.) 1279-b61 két oklevél maradt ránk. Az első jún. 24-ról keltezett, és arról intézkedik, hogy keresztelkedjenek meg a kunok, valamint telepedjenek le véglegesen. ígéretet tesz még az oklevél az ezután, „Keresztelő Szent János ünnepe után huszadik napon összehívandó országgyűlésen,, meghozandó, további rendelkezésekre. Bél M. ezen. utóbbi, aug. 10-i keltezésű oklevelet közli, melyet,.keresztségi oklevélnek" szoktak emlegetni. Ezen második oklevéllel kapcsolatban Kring Miklós megállapította, hogy nem felel meg mindenben annak, amit elvárhatnánk tőle az első oklevél alapján ; gyanúsnak tartja azt is, hogy ez a második oklevél csak a redemptio idejében vált ismertté. Kring Miklósra hivatkozva tovább megy nála SOÓS Adorján : A kunok és jászok története a kunok betelepítésétől a mohácsi vészig, Pápa 1944. c. munkájában, melyben egyenesen kétségbe vonja a második oklevél hitelességét, dm. pp. 44—45.) — Érdemes azonban megjegyezni, hogy mindkét Györffy érdemben foglalkozott az oklevéllel (Idézett művek.) 2 Bács-Kiskun megye múltjából I. 17