Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)
LÓRÁND NÁNDOR Adatok a kecskeméti 12/11. számú, volt „Szentlélek" gyógyszertár történetéhez
Katona Zsigmond tehát a szerződésben foglaltak szerint átvehette Handteltól a patikát, és első gondja volt a megtelepedéssel kapcsolatos teendők és családjának elhelyezése után gyógyszertárának fellendítése. Ez adta meg ugyanis az anyagi fedezetet ahhoz, hogy népes családja megélhetésének biztosítása mellett közéleti ügyekkel és a szőlőtelepítéssel saját elgondolása és lelkesedése szerint tudjon foglalkozni. NÉHÁNY PÉNZÜGYI VONATKOZÁSÚ ADAT A gyógyszertárra vonatkozó iratok között olyan adatokat is találhatunk, ami azt bizonyítja, hogy a költözés, az új környezet, új lakóhely, új munkahely megszokása, a beilleszkedés mellett még egyes hivatali félreértéseket is tisztáznia kellett. Egy ilyen iratból, melyet alig fél évvel megtelepedése után kapott az adóhivataltól Katona, valamint az erre adott válaszából érdekes adatokat tudhatunk meg gyógyszertáráról is. 17 De úgy látszik, hogy az adóhivatalt nem győzték meg Katona logikus érvei és a hivatal nem hagyta vélt igazát, hanem felettes fórumához folyamodott, amiről a következő válaszlevél itt idézett részlete tanúskodik: ,,A budai m. kir. pénzügyi Igazgatóságtól. A m.k. adóhivatalnak Kecskeméten folyó hó 12-ról 343 sz. a. kelt jelentés mellett felterjesztett kecskeméti lakos gyógyszerész Katona Zsigmond nyilatkozatának visszaküldésével utasít tátik a hivatal, miszerént nevezett gyógyszerészre 1867 évre 11 f. 25 kr. kivetett jövedelmi adó és járandó 17. Katona Zs. levele az adóhivatalhoz: „Folyó év augusztus hó 5-dikén 343 sz. al kelt megkeresésére, hogy jövedelmem részletes kimutatását terjeszteném be, egyszersmind azon 1000 forintot meghaladó összeget, melyet évenként a városi pénztárból húztam és húzok, jegyezzem be, van szerencsém válaszomat következőkben adni elő. Múlt év április utolján jöttem Kecskemétre lakni, ugyan akkor vettem át itt a Szentlélekhez címzet t gyógyszertárt, ez okból részletes jövedelemi adó kimutatást 3 évről, a vagy csak egy évről is 8 havi forgalomra alapozással tennem teljes lehetetlen volt. . . Ami pedig az állítólagos, általam eddig a városi pénztárból húzni szokott 1000 forintot meghaladó összeget illeti, csodálkozva kell be vallanom, hogy erről mi tudomásom sincs, már azon tényhogy csak a múlt évben jöttem Kecskemétre lakni, igazol annyit, hogy a múltban nem húzhattam évenként ezer forintokat. . . Ha azonban a Tekintetes Adó hivatal talán oly forma összegei ért, melyei a városi pénztár gyógyszerekért fizet egyik vagy másik gyógyszerésznek, úgy szabadjon ki jelentenem, hogy az ily összeg csak forgalom és nem tiszta jövedelem. Ily féle, a városi pénztárt terhelő számlám volt a múlt évről 87 f. 79 kr. azaz Nyolcvarihét forint 79 karjezár, melyet a városi tanácshoz be nyújtott számlám igazol. Ezen összeg csekély jövedelmét pedig adó be vallásomban be számítottam. Ezen említett 87 f. 79. kr. összegen kívül mai napig soha a várostól egy fillért sem láttam. Megkülönböztetett tisztelettel Kecskeméten 18(i8 aug. 20. Katona Zsigmond gyógyszerész." összehasonlításként megemlítem néliáhy bajai gyógyszertár hasonló jellegű számláját nagyjában azonos időből: Hollósy József 24 K. 12 f.; Fárnek Kálmán «4 Ft. 78 kr. Farkas Sándor, Saly Antal gytárának kezelője 77 Ft. 50 kr. Egyébként Katona Zsigmondnak 1807 évi adóívén a következő tételek szerepeltek a tartozás rovatban :Ilégibb tartozás 1800 végéig 11 ujfrt. 51 kr. (Feltehetően ez az a vitatott összeg, melyről a levelezés folyt). Egyenes adó, föld adó: 0 ujfrt. 80 kr. Épület adó: — 20 kr. Személyes keresti adó 7 ujfrt. 87 kr. Jövedelmi adó: 9 ujfrt. 35 kr. Pótadó: 14 ujfrt, 82 kr. Hadi adó: 5 ujfrt. 04 kr. összes cs. kir. adó: 50 ujfrt. 20 kr. A lerovás oldalon 102 folyószám alatt 1807 április 1-én 22 ujfrt, 70 kr. részlet befizetése van igazolva Kollonici Ferenc főszám vevő aláírásával. GYTA.
