Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Bács-Kiskun megye cigányságának történetéhez (Az 1768-as cigányösszeírás népességstatisztikai-demográfiai adatai)
IDEGEN EREDETŰ ÉS ISMERETLEN NÉV: 21 (13,5 %), 51-szer (12,7%) Ásók 3, Bobánl, Budika 5, Bulba 1, Csobák 1, Dancsó 1, Data 1, Hedó 11, Jusona 2, Kaié 3, Krekula 1, Kuppa 1, Marsík 1, Mezika 1, Nyika 1, Poczó 3, Pukó 1, Sztojka 10, Tamkó 1, Trifont 1, Zsahárl. E 402 esetben előforduló, 155 különféle vezetéknév megoszlását a 15. táblázatban összegeztük : 15. A cigányok vezetékneveinek megoszlása A vezetéknév típusának megnevezése különféle neveinek megnevezése száma % előfordulása 1. 2. 3. 4. 5. Keresztnév 33 21,9 64 15,9 Helynév 44 27,8 96 23,7 Foglalkozásnév 16 10,4 67 16,7 Népnév 5 3,2 44 11,0 Tul aj don ságnév 14 9,0 38 9,5 Köznév 22 14,2 42 10,5 Idegen név stb. 21 13,5 51 12,7 Összesen 155 100,0 402 100,0 Megállapítható, hogy az idegen eredetű (köztük a cigány) és ismeretlen jelentésű nevek a névanyagnak csak 12,7 %-át tették ki, míg a nevek hatalmas többsége, 87,3 %-a teljesen magyaros hangzású volt. E tény, valamint az, hogy valamennyi keresztnév magyar hangzású volt, világosan jelzi, hogy az összeírok az asszimiláció bizonyos fokára eljutott, többnyire állandóan letelepedett, zömmel magyar anyanyelvű cigányokat regisztrálták, a romungrókat (magyar-cigányokat), míg a román anyanyelvű vándorcigányokat, az oláh-cigányokat jórészt kihagyták az összeírásból, felkutatásuk igen nehéz volta miatt. b) A férfiak keresztnevei A 493 cigány férfi keresztneveinek előfordulásával kapcsolatos adatokat a 16. és 17. táblázatok tartalmazzák :
