Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei

teljes szövegét is. A speciális rész a téma adottságának megfelelően három fejezetből áll: Nagykunság, Kiskunság és Jászság. A kiskunsági fejezetben találjuk meg Halas szék kun kiváltságait tartalmazó oklevelek kivonatát is. A kézirat sokat elárul a Jászkunság belső igazgatásáról, további tájékozódás céljából azonban talán nem lesz haszontalan utalnunk arra, hogy a hármas kerület autonómiát élvezett sajátos önigazgatási, törvénykezési, katonaállítási, szolgalmi, stb. jogai bortokában legfőbb bírájának, a nádornak irányítása alatt, továbbá mint privilegizált koronabirtok. A leírás idején ugyan nem: ekkor ,,taksás szabadosokéként emlegették őket, mivel a lovagrenddel kötött, 1702. márc. 18-án kelt elzálogosítási szerződés 4. pontja megfosztotta a kerületet jogaitól, s csak a redemptio során nyerték azokat vissza 1745. máj. 6-án. Bél Mátyás is említi ugyan az 1715. évi 34. törvénycikket, mely arról intézkedett, hogy ki kell váltani a kerületet a zálog alól, s vissza kell állítani eredeti közjogi státusát, de a rendelkezésnek semmi foganatja nem lett pénz hiányában. Fölvetődik az eredeti kézirat elkészülésének időpontja, mivel ez nem szerepel a másolaton, s föltételezhető, hogy nem feledkezett volna meg róla a másoló, ha megtalálja az eredetin. Fodor Ferenc merített ugyanezen forrásból, s szerinte: ,, . . . megállapíthatólag 1731-ben kelt, mert megemlíti, hogy Kunszentmárton 12 év előtt települt. Mivel pedig ez a település 1719-ben történt, a kézirat kelte 1731-re tehető."

4 Egyetértve Fodor Ferenccel, annyival egészíthetjük ki megállapítását, hogy a Jászságról és Fülöpszállásról szóló leírás tanúsága szerint is az egész Jászkun kerületet 1730-ban járta be Bél Mátyás. így a helyszínen végzett gyűjtőmunka után a végleges megfogalmazással valóban a következő évben készülhetett el, tehát 1731-ben. Mint említettük már, a Gyurkovits-féle másolatot

5 használtuk munkánk során, mert nem sikerült megtalálnunk az eredeti kéziratot.

6 Ha a másoló azonos az 1783—1848-ig élt Gyurkovits György statisztikus-topográfussal, a másolat valamikor a múlt század első felében keletkezhetett 1818 után, amikor a budai országbíró hivatalnál dolgozott Gyurkovits. Ha fölvetésünk helyes, a Jászkun kerület megbízásából dolgozhatott a másoló, mivel reprodukálja a teljes, eredeti kéziratot. Szóbeli érdeklődésünkre nem kaptunk érdemleges választ a Széchenyi Könyvtárban arra, miképp került oda a másolat, s nem vállalhattuk az előreláthatóan időigényes kutatást. így ismét 4. FODOR F.: Lm. p. 482. 5. Xerox-másolata a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban. 6. Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárra utal a szakirodalom BÉL Mátyás kéziratait illetően. írásbeli megkeresésünkre igazgatója közölte velünk 1974. nov. 22-én 133/1974. sz. a., hogy az ottani „Batthyány-gyűjtemény Cat. X. Tit. 1.0000 jelzet alatt tartalmazza a Descrijitio Cumanorum et Jazygum seu Philistaeorum c. kéziratot, mely szintén csak másolat Bél eredeti kéziratából..." A pozsonyi líceumi könyvtár jogutódjától nem kaptunk választ mind a mai napig. így le kellett mondanunk arról, hogy összevessük másolatunkat az eredetivel.