Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Források - I. Átírt dokumentumok
is megkérdezése után megállapítható. A biztonságba helyező eljárást az értesítés vételekor azonnal meg kell kezdeni és a lehető leggyorsabban be kell fejezni. A biztonságba helyezés tárgyai. 2.§ Biztonságba kell helyezni: 1.) a pénzt, az értékpapírosokat, az értéktárgyakat (az irattárnak legfontosabb okmányait, anyakönyveket, stb. könyvtár és levéltárnak, nemkülönben a régiségtárnak nagybecsű, illetve pótolhatatlan darabjait, okmányait, könyveit, a nagyobb művészeti -archeológiái, vagy történeti jelentőséggel bíró tárgyakat). 2.) a pénzre és az egyéb értékekre vonatkozó számadási naplók mellékleteként kezelt okiratokat a naplók nélkül: 3.) a titkos távírdái számjelkulcsot. A biztonságba helyezés foganatosítása: 3.§ A vallás-és közoktatásügyi hatóság, vagy intézet vezetője a pénztári készletből magához veszi azt az összeget, amely a biztonságba helyezés körül felmerülhető költség fedezésére szükséges s erről kiállított nyugtát a 2. §. 2. pontjában említett okiratokhoz csatolja. A jelen § 1 bekezdésében említett összeget, valamint a biztonságba helyezésre kerülő maradványokat a pénznaplókban kiadásba kell tenni és a pénznaplókat le kell zárni. 4- § A 2. §-ban említett pénzt, értékpapírokat, legfontosabb iratokat (pl. szerződéseket, kötelezvényeket) és legfontosabb okmányokat postán vagy vasúton (hajón) a m. kir. központi állampénztárba (Budapest) kell szállítani. A 2. §-ban említett minden más érték és műtárgyak biztonságba helyezéséről az illető hivatal vezetője a helyi (környékbeli) és egyéb viszonyoknak gondos mérlegelése mellett saját legjobb belátása szerint köteles intézkedni. (Pl. olyképpen, hogy a tárgyak az illető hivatal, vagy intézet arra alkalmas pincéjében, vagy más, idegenek által fel nem deríthető helyeken helyeztetnek el.) A biztonságba helyezett tárgyaknak utóbbi módon történő elrejtése a legszigorúbb titoktartással és pedig a legminimálisabb számú és csakis a legmegbízhatóbb, bizalmi emberek segítségével hajtandó végre, úgy, hogy erről senki tudomást ne szerezhessen. Úgy az elrejtett tárgyakról, mint a tárgyak elrejtési helyéről pontos leírás és helyszíni rajz készítendő, melyet az elrejtésnél közreműködött összes bizalmi emberek, aláírásával kell hitelesíteni. Az igénybe vett bizalmi egyének megesketendők, hogy úgy az elrejtés tényét, mint az elrejtett értékek hollétét a minisztérium által arra felhatalmazott fórumokon kívül- senkinek semmi szín alatt el nem árulják. Amennyiben valamely hivatal vezetőjének meggyőződése szerint némely értéktárgyaknak mikénti biztonságba helyezése iránt a fentiektől eltérő, különleges intézkedésre volna szükség, úgy erre nézve hozzám már most bizalmas javaslat teendő. A postahivatalhoz, vasúti vagy hajóállomáshoz szállítást hivatalos közeg ellenőrzésével kell foganatosítani. Ha a szállítás veszélyeztetve van, szükség esetében a rendőri hatóság, csendőrség, pénzügyőrség, esetleg a katonai hatóság segítségét kell kikérni. 5.§ Ha a szállítás postán vagy vasúton (hajón) nem lehetséges vagy nem eléggé biztos, az elszállításról más olyan módon (pld. megbízható alkalmazottal beküldés útján stb.) kell gondoskodni, amely az adott körülmények között legnagyobb biztonságot nyújt. A szállítás tekintetében a helybeli kir. adóhivatallal vagy más államhivatallal egyetértve lehet intézkedni. Végszükség esetében a 2. §-ban említett értékeket és iratokat a hatóság vagy intézet vezetője magához veszi és az általa legbiztosabbnak vélt helyen és módon elrejti. Eljárás a biztonságba helyezés után. 6-§ A biztonságba helyezés foganatosításáról a biztonságba helyezett értékek és iratok felsorolását is tartalmazó jelentést kell tenni a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz és ugyanilyen tartalmú értesítést kell küldeni, amennyiben oda küldött 68
