Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Források - I. Átírt dokumentumok
consulképzésre szolgáló magasabb osztályok látogatásától visszatarthatok volnának mindazok, kiktől a végzett alsó tanévek során szerzett tapasztalatok szerint a magasabb tanulmányoknak megfelelő végzése várhatónak nem fog látszani. Még inkább szembeszökő az ily módon való berendezkedés előnyös volta arra az esetre nézve, ha tiszteletteljes véleményünk elfogadásával egyelőre speciáliter a monarchia keleti consulátusánál leendő alkalmaztatásra való kiképzésre szorítkoznánk, mely irányban sok tekintetben a bécsi intézet túlszárnyalásának lehetőségére is számíthatunk. Ami a továbbiakat s nevezetesen a részletkérdéseket illeti, azon tiszteletteljes véleményben, hogy részletes tervezetet dolgozván ki, alig végeznénk egyebet meddő munkánál, miután nemcsak a főkérdés, hogy vajon a consuli képzés dualizálására vezetőintézet lélesíthető-e, hanem a részletek kérdése is az ez ügyre befolyással bíró politikai tényezők elhatározásától, s különösen a cs. és kir. közös külügyminiszter úr álláspontjától függ. Mert azon feltételek és igények, melyekhez a magyar consul képző intézet végzett növendékeinek megfelelő alkalmazása kötettik, döntő befolyással bírnak az intézet tantervére, szervezetére, sőt actualitására is. Hogy e tekintetben Nagyméltóságod engedélyével csak egy-két példát fölhozhassunk, kiemeljük azon kérdést, váljon a cs. és kir. közös külügyminiszter úr a létesítendő magyar intézet által kiállított képesítési okmányt az ő felügyelete alatt álló intézet hasonló bizonyítványaival egyenrangúnak elismerni hajlandó-e vagy csupán azon concessióra bírható, hogy a magyar consul képző intézet végzett hallgatóit a bécsi intézetben teendő consuli vizsgára bocsátja. Ezen kérdés eminens fontosságát mutatja már az is, hogy az utóbbi esetben szorosan a bécsi intézet tantervéhez kell alkalmazkodnunk még pedig némiképp az előadási nyelvek tekintetében is. De ezen kérdés megoldásán múlik a magyar consuli intézet lét kérdése is, mert nyilvánvaló, hogy a magyar consuli iskola látogatása hacsak a bécsi intézetben teendő vizsgára készítene elő, hátrányosabb volna a bécsi intézetnél és így a magyai intézet látogatottságra nem számíthatna, annál kevésbé felelhetne pedig meg azon czclnak, hogy a magyar ifjakat a consuli pályára való lépésre buzdítsa. A priori mellékesnek látszik, de következményeiben nagy horderejű az előképzettség kérdése is, melyet a consuli akadémia szabályzata aképp állapít meg, hogy csakis a gimnáziumi érettségi vizsgát fogadja el a felvétel alapjául, kizárván azokat is, kik a reáliskolai érettségi vizsgát vagy a felső kereskedelmi iskola zárvizsgáját sikerrel megállották. Ezen kívül a consuli akadémia a franczia és német nyelvek teljes bírását követeli már a fölvétel alkalmával. Ami az előbbi föltételt illeti, annak fontossága attól az októl függ, mely miatt a consuli akadémia szabályzata éppen a gimnáziumi előképzettségéhez ragaszkodik, egyéb középiskolákban nyert előképzettséget pedig megfelelőnek nem talál. Ugyanis az esetben, ha a gimnáziumi érettség igénylése minden speciális ok hiányában mintegy hagyománykép vétetett át a „keleti akadémia” szabályzatából, mely föltevés egészen kizártnak nem vehető, mivel a consuli akadémia szaktárgyainak megértése a gimnáziumi előképzettséghez kötöttnek nem mondható, akkor ezen különbség lényege fontossággal nem bír és mellőzésének lehetősége is adva van intézetünkre nézve. Azonban nincs kizárva, hogy a szabály alapját azon tény képezi, miszerint a gimnáziumi tanulmányok végzése a mellett, hogy a classicus műveltség ismeretére vezet, az intelligenciának és ítélőképességnek lényegesen nagyobb kifejlődésével szokott okszerű kapcsolatban lenni, melynek előnyei nemcsak a közvetlenül következő tanulmányok ideje, de az egész életre kihatólag jelentkeznek. Ennélfogva az esetben, ha a közös külügyi kormány ezen szempontból ragaszkodnék ahhoz, hogy a consuli adminisztráció szolgálatában álló közegek a gimnáziumi tanulmányokat végezték legyen, tiszteletteljes véleményünk szerint alig, s még azon különben bizonnyal teljes érveléssel sem volna lehetséges őt álláspontja elhagyására bírni, miszerint a kereskedelmi iskolát végzett hallgatói viszont kereskedelmi ismereteket hozzanak magukkal, tehát oly irányú előképzettséggel bírnak, amely irányban a consuli képzés éppen a consuli akadémia fölállításával fejlesztetni czéloztatott. Ám de a magyar intézetre nézve a felvételnek gimnáziumi érettségi vizsga és a német és fraczia 47
