Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Források - I. Átírt dokumentumok
gyakorlati élet azon 2-3 év alatt melyet a muzeum épületének felépítése és felszerelése igénybe fog venni, még fokozottabb követelményekkel fog ezen tanintézettel szemben fellépni, hogy a budapesti kereskedelmi akadémia épületében terjeszkedésre tér amúgy sincs s így saját bérhelyiségéről mielőbb gondoskodnia keilend -azt hisszük szívesen fogja megragadni az alkalmat arra, hogy a tanintézet végleges elhelyezését megvalósítsa és annak általunk felvetett tervét felsőbb helyen támogassa. Az alulirt igazgatóság ezen alkalommal nem bocsátkozik a területi kapcsolattal összefüggésbe hozható szervezeti kérdéseknek a taglalásába, illetve a vonatkozó javaslatoknak részleteibe, minthogy azt hiszi, hogy ezeknek megállapítása és elhatározása a két intézet két felettes hatóságára, a kereskedelemügyi és vallás s közoktatásügyi miniszter urakra volna bízandó és ezúttal csupán arra kéri fel a tek. felügyelő bizottságot, szíveskedjék a vallás és közoktatásügyi, illetve annak útján a kereskedelemügyi miniszter úrhoz előterjesztést intézni, melyben elismervén a két intézet szorosabb kapcsolatának szükségét és e kapcsolat előnyeit, óhajtandónak mondja, hogy a tanintézet elhelyezésére a kereskedelmi muzeum czéljaira emelendő épületben a megfelelő helyiségek lefoglaltassanak és a két intézet szervezetileg is lehetőleg egyesítessék. Kérjük a tek. Felügyelő bizottságot, hogy ez ügyben hozandó elhatározásáról az alulírott igazgatóságot értesíteni szíveskedjék. [...] Teljes tisztelettel Rácz igazgató BCELt. 1/b 1..443/7/8 13. Ajánlat Remington írógép beszerzésére Budapest, 1898. augusztus 13. Mélyen tisztelt Igazgató úr! Tekintetes Tanártestület! A Remington -írógépek kereskedőczégeknél, gyárakban, biztosító pénz és közlekedési intézeteknél, állami, megyei és városi hivatalokban, tehát ép azokon a pontokon napról-napra rohamosabban terjedvén, amelyeken a kereskedelmi tanintézetet végzett növendékek az életben működni hivatnák, nagyon természetes, hogy mindinkább nő a kereslet oly, kereskedelmi iskolát végzett ifjak iránt, akik egyéb készültségükön kívül az írógépet is kezelni tudják. Budapesten mintegy 250 gyárban, 600 kereskedő czégnél, 20 pénzintézetnél, 10 vasúti- és egyéb közlekedési vállalatnál, az összes ministériumokban és mintegy 100 különféle állami hivatalokban működnek Remington -írógépek, mely szám természetesen a vidéken ezidő szerint még sokkal csekélyebb, de a napról-napra növekvő számok is eléggé igazolják, hogy az életbe kilépő leendő kereskedőknek és kereskedői hivatalnokoknak csak előnyükre válhatik, ha már az iskolában az írógép kezelésével tisztában vannak. Az írógépek rohamos terjedésüket első sorban annak köszönhetik, hogy függetlenül a kézírás minőségétől, bárki is egyenletes, nyomtatásszerű, szép írást produkálhat vele és emellett- a mi rendkívül fontos- jól begyakorolt gépíró háromannyit végezhet ugyanazon idő alatt Remington- írógéppel, mint a leggyorsabb kézírással. A fiatal ember, aki a kereskedelmi tanintézetet- ha legjobban is- elvégezve, állást foglal el, kezdetben rendkívül keveset képes nyújtani főnőkének, de mindenesetre még kevesebbet nyújthat az, akinek nincs és talán sohasem lesz szép és használható kézírása. Ha azonban az írógépet jól tudja kezelni, mindjárt az első percztől fogva, amint állását elfoglalta, sokkal több hasznot hajthat, mintha bármily szép kézírással végzi írásbeli teendőit, mert a gépírással elért időnyereséggel sok költséget takarít meg főnökének. E kétségbevonhatatlan tények helyes felismerése vezette Amerikában, 42
