Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Szögi László: A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam és a Keleti Kereskedelmi Akadémia története 1891–1920
állania a kél évi tanidő nagy tőkét képviselő értékével. Mert ezen az arányon múlik az intézet létjogosultságának kérdése. Alárendelt fontosságot tulajdonítottunk eddigelé a szakoktatásnak. Mintha csak az volt volna a kiinduló pont, hogy a Kelettel való kereskedelmi iskolákból merített képzettség, ha néhány nyelv ismeretével párosul. Ehhez járult a hallgatóknak sok tekintetben hiányos előképzettsége, melyet nemcsak az általános műveltségben találtunk, de már a szakismereteknél is, úgy hogy szükségessé vált az előadások színvonalát oly fogalmak tárgyalásával megóvni, melyek ismeretét a hallgatónak magával kellett volna hoznia. Minthogy továbbá a kereskedelmi iskolákból kikerülő ifjúság köréből öt évi tapasztalat szerint nem kapunk megfelelő számban jó anyagot, önként kínálkozik azon eszköz, hogy gimnáziumot és reáliskolát jó sikerreI végzett egyének is felvehetők legyenek intézetünk rendes hallgatóiul. E végből szükségesnek látszik, hogy szakoktatásunk felölelje azon tananyagot, mely a hasonló előképzettségű egyének részére fennálló szaktanfolyamon is előadásra kerülnek és ezen anyag tanítása olykép történjék, hogy a kereskedelmi szakoktatásban már részesült egyének idevágó ismeretkörének fenntartására, a többiekre nézve pedig a pótlás megkönnyítésére és irányítására alkalmas legyen. A szorosabb értelemben vett kereskedelmi szaktárgyakon .... valamint a közgazdaság és pénzügytanon kívül fölveendő volna a kereskedelmi törvényismeret is, céljainknak megfelelő terjedelemben. Ami a hallgatók jövőjét illeti, kiemeltük annak kívánatos voltát, hogy növendékeinknek más alkalmaztatására is nyittassák kilátás, mint amelyeket ... a keleti kereskedelmi kirendeltségek állományához mérten -évenként több-kevesebb hallgató nyer. Többször felmerült azon eszme, mely szerint növendékeink a monarchia kereskedelmi konzulátusainál (mint kereskedelmi attasék) ismereteiknek megfelelő alkalmazást nyernének a kereskedelmi ügyek ellátása körül. Ez eszme életrevalóságát nem tarthatjuk kétségesnek, ha tekintjük egyrészt a közvélemény amaz erős áramlatát, mely a külkereskedelmi képviseleteknek a hazai viszonyokat ismerő, a magyar érdekek iránt fogékonysággal bíró egyénekkel való nagyobb mértékű kiegészítésére irányul s másrészt számot vetünk azzal, hogy konzulátusi hivatalaink a Keleten (főleg a délnyugati török területeken) oly ritka hálózatot képeznek, hogy óriási területek viszonyai nem állanak megfelelő megfigyelés és tanulmányozás alatt. ”2 A tanári kar reformjavaslatát az 1895/96-os tanévben többször megtárgyalta a felügyelő bizottság is, és gondolatait elfogadva pártolólag terjesztette azt a két főhatósághoz, a kereskedelmi és a közoktatási miniszterekhez. Mivel végleges döntés rövid időn belül nem volt várható, 1896 áprilisában azt kérte a tanári kar, hogy legalább a felvételi feltételeket változtassák meg. Ez meg is történt, s a következő tanévre már a gimnáziumi vagy reáliskolai érettségivel rendelkezők is beiratkozhattak a rendes hallgatók közé. A kereskedelmi szakoktatás terén igen nagy változások történtek a század legutolsó éveiben. Bécsben 1898- ban szervezték át a két említett főiskolát, ugyanebben az évben alakult meg Budapesten a Kereskedelmi Tanárképző Intézet, már folytak az előkészületek a budapesti Kereskedelmi Akadémia reformjára, így érthető, hogy a Keleti Kereskedelmi Tanfolyam továbbfejlesztésénél is a legkülönbözőbb speciális igények és javaslatok merültek fel. A sok új intézmény tervezése közepette, a tanári karnak külön kellett megindokolnia, hogy miért kell ragaszkodni a Keleti Akadémia önállóságához, s miért nem lehet a tanfolyamot valamelyik tervezett intézethez kapcsolni. Ezen indoklás azért fontos, mert jól rávilágít a Keleti Akadémia felsőfokú jellegére, oktatásának sajátos voltára. „ A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam írták 1897 márciusában -„oly speciális tananyaggal bír, mely lényegesen elüt minden más tanintézet anyagától. A keleti nyelvek közül a szerb és bolgár egyedül a tanfolyamon taníttatik, a román, török, új görög és arab tanításában is egészen más irány követtelik, mint a tudományegyetemen. "3 Hasonló a helyzet a nyugati nyelvek tanításával, ahol ott kezdik a tanítást, ahol az a középiskolában végződik. A nyelvtanítás sajátosságai 2 Jelentés 1895/96. 11-13. p. 3 BCE Lt. 1/a. 1897. márc. 11-i jkv. 17
