Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Források - II. Hasonmás dokumentumok
34. Német nyelvi feladatlap [dátum nélkül] M. KIR. KELETI KERESKEDELMI AKADÉMIA BUDAPEST, Vili., ESZTERHÁZY-UTCA 3. írásbeli dolgozat a német nyelvből. A hallgató neue: .............................................................. Me ly középiskolában lett érettségi vizsgálatot: Anyanyelve; születésének helye és éve: 1. Graf Slephan Széchenyi und seine Bedeutung für die ungarische Kultur. 2. Übersetzen Sie folgenden Text ins Deutsche: Az 1867-iki kiegyezés föfontosságú jogokat és mérhetetlen hatalmi eszközöket bocsátott a nemzet rendelkezésére és oly mértékben tette sorsának urává, minőben századok óta nem volt. A lefolyt fél évszázad alatt gyökeres változások álltak be a magyarság nemzeti, társadalmi és polgárosodási életében. Ma már a magyar birodalom népességének száma megközelíti a húsz milliót, a magyarosodás a társadalom minden rétegében örvendetes, néhol meglepő haladást tesz s a jogban és teherben egyesített nemzet nyelve és hazafias érzése egyre folytatja hódításait. A tanügy messze terjedő reformja, a közlekedési eszközök nagyszerű fejlődése, az igazságszolgáltatás modern lábra helyezése, a gazdasági munka óriási lendülete megváltoztatta az ország egész képét. Legelői a főváros, Budapest, lett majdnem egy milliónyi lakosával Európa egyik legszebb és legélénkebb városává. Az állam, kezet fogva az új társadalmi tényezőkkel, az ipar, a kereskedelem és a forgalom képviselőivel, az egyre inkább vagyonosodó polgársággal, úgyszólván teljesen újjá építette, óriási terjedelművé tette, hivatásának külsőleg is megfelelő színvonalra emelte. Míg azelőtt a kereskedelem és ipar néhány utcában, egy- két városrészben megfért, ma az új, roppantúl megnőtt város minden részében elterjedt. De az átalakulás nem szorítkozott a fővárosra, hanem észrevehető a vidékTvárosok külsején is. Ezeket szintén átalakították, és a fokozottabb életigényeknók »legfelelőbbé tették. Az új polgári osztály, az állami és magántisztviselők, a gyáripar' és kereskedelem képviselőinek száma mindenütt megnövekedett. A polgárság jólléte és műveltsége egyaránt gyarapodott. A magyar birodalom még mindig földműves állam ugyan, s évi jövedelmének 65’«-át az őstermelés adja. De már előkelő helyet vívott ki gazdasági életében az ipar, még pedig a gyáripar. Sajnos, hogy az ipar és a kereskedelem még mindig nem tarthatják el a munkásnép fölöslegét, mely külföldön keres foglalkozást. A vándorlás már a kiegyezés után megindult, de sokáig csak belső vándorlás maradt, mert a vidéken megélni nem tudó munkásnép a városokba özönlött, melyeknek lakossága általában megszaporodott. Csakhogy idővel a város sem bírta többé a beköltözőket táplálni, mire a vándorlás, mint minden agrár államban, a külföld, első sorban Amerika felé fordult. 146
