Szögi László - Zsidi Vilmos: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 1891-2004. Repertórium - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 9. (Budapest, 2004)

Repertórium

egyetértésben dönthetett, így az Akadémia lényegében két főhatóság felügyelete alá tartozott. A kétéves oktatási idő alatt a hallgatók közgazdasági, jogi és kereskedelmi szaktárgyakat hallgattak és alapos nyelvi képzésben, részesültek. Figyelemre méltó része a tantervnek a kötelező jellegű tanulmányi kirándulások és utazások, melyek során a hallgatók a Balkán, a Közel-Kelet és más országok kereskedelemügyével ismerkedhettek meg. A gyakorlati ismeretek bővítését szolgálta az intézet ún. Keleti Múzeuma, amelyben keleti néprajzi és áruismereti gyűjteményeket helyeztek el. A nyelvi képzést külön fonetikai laboratórium segítette. Az Akadémia működése kétségtelenül sikeres volt, s talán éppen ezért számos terv született továbbfejlesztésére. Már a tízes években szó volt a Budapesti Kereskedelmi Akadémia és a Keleti Kereskedelmi Akadémia magasabb szinten való egyesítéséről, amelyet azonban a tanári kar ellenzett. A szakkörök egy része két szakosztályból (keleti osztály, ill. nyugati és tengerentúli osztály) álló önálló kereskedelmi főiskolát kívánt, de szóba került az Akadémiának m. kir. Kiviteli Akadémiává való továbbfejlesztése is. Ez utóbbi 1912-ben Fiúméban létre is jött, és az I. világháború végéig működött. A Monarchia összeomlása után egészen új politikai és gazdasági környezetben a Keleti Kereskedelmi Akadémia korábbi oktatáspolitikai céljai időszerűtlenné váltak, s 1920-ban az intézmény megszűnt, ill. beolvasztották az újonnan létesített Közgazdaságtudományi Karba. Az Akadémia iratai kis mennyiségben, de nagyobb hiányok nélkül maradtak ránk és jól tükrözik az intézet működését. Az 1918-1920 közötti évek forrásanyaga viszont meglehetősen hiányos, így erre a korszakra a kutatóknak elsősorban a minisztériumi iratok átnézését ajánlhatjuk.

2/a Tanácsülés! jegyzőkönyvek 1899-1918

3 kötet = 0, 08 ifm

A tanári értekezletről felvett, egyébként a korszak végéig kézírásos jegyzőkönyvek 1918-ig lényegében hiánytalanok. E feljegyzések az intézet működésére vonatkozó legfontosabb információkat tartalmazzák, de természetesen nem kizárólagos források. A szervezetileg külön működő, s az intézet felügyeletét ellátó bizottság üléseiről a jegyzőkönyvek csak az 191 1-1918 közötti évekből maradtak meg. A kötetek egyenkénti átnézéssel kutathatók.

39