Szögi László - Zsidi Vilmos: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 1891-2004. Repertórium - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 9. (Budapest, 2004)

Mihalik I.–Szögi L.–Zsidi V.: A Collegium Oeconomicumtól a Budapesti Corvinus Egyetemig

Létrehozták az első magyarországi marxista egyetemet, amelynek terve már 1947 nyarán készen állt. A koncepció kidolgozásában Béréi Andor, Andics Erzsébet és Nagy Tamás játszott vezető szerepet. A várható változásokról a „Szabad Nép” 1948. július 21-i száma tájékoztatta a közvéleményt. A következőket írva a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karáról: „A

közgazdasági egyetemnek a mai formájában el kell tűnnie, át kell adni a helyét egy olyan főiskolának, amely képes népi demokráciánkat demokratikus és jól képzett gazdasági szakemberekkel ellátni!”

Az új felsőoktatási intézmény ünnepélyes megnyitóját 1948. október 15-én tartották a Zeneakadémia épületében. Az ünnepségen beszédet mondott Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter és Ortutay Gyula közoktatási miniszter, jelen voltak még Vajda Imre, Bóka László és Szávai Nándor államtitkárok. Az új egyetem alig mutatott jogfolytonosságot elődeivel, a tudományegyetemi közgazdaságtudományi karral, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karával. A régi professzorok közül mindenkit elbocsátottak, átszervezték a tanszékeket, megváltoztatták a tantárgyakat, a tanítás rendjét, a közigazgatási képzés megszűnt. A hallgatóságot pedig erőteljes politikai színezetű felvételi szűrőn kényszerítették át. Sőt 1950/51 -re még az egyetem elhelyezésében is változás következett be: a Szerb utcából a Fővám térre költözött.

Bár az önálló egyetem fennállásának első két évtizedében tagadtak bármiféle kapcsolatot a korábbi Közgazdaságtudományi Karral a kontinuitás több ponton nyilvánvaló. Először is maga intézményi koncepció adott formája a századfordulón kidolgozott elképzelést váltotta valóra, ugyan eltérő körülmények között. Változatlan maradt továbbá az elméleti és gyakorlati képzést egy intézményen belül egyesítő alapelv. Azonban az igaz, hogy a tanári kar és a hallgatóság alig képviselte a folytonosságot. A korábbi oktatók közül csak néhányan maradtak hosszabb-rövidebb ideig. így Kuntner Róbert, Nyárády József és Huszár Géza. A II-IV. évfolyamos hallgatóknak több mint a felét kb. 1000 diákot bocsátottak el az erőteljesen politikai - ideológiai jellegű felvételi vizsgákat követően. Ugyanakkor az újonnan felvett I. évfolyamos hallgatók közül számosán nem rendelkeztek érettségivel, vagy csak egy egyéves tanfolyamot követő ún. „szakérettségit” tettek. Hatványozottan vonatkozott ez az ugyancsak 1948-ban indult esti tagozatra. A régi kar 1948. szeptember 30-án megszűnt, azonban a kifutó tanulmányi ügyeket a naptári év végéig intézték. így néhány hónapig „párhuzamosan működött” a régi kar Nyárády József dékán és az új egyetem Rudas László rektor vezetésével.

26