Szögi László - Zsidi Vilmos: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 1891-2004. Repertórium - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 9. (Budapest, 2004)
Mihalik I.–Szögi L.–Zsidi V.: A Collegium Oeconomicumtól a Budapesti Corvinus Egyetemig
Az egyetemi szintű közgazdászképzés ügye nagy lendületet kapott 1918- ban, amikor ismét Zichy Jánost nevezték ki kultuszminiszterré, aki legsürgősebb feladatának tekintette, hogy a közel két évtizede sürgetett és megvalósításra már többször előkészített ügyet mielőbb rendezze. E törekvését egyrészt motiválhatta az, hogy a korábbi minisztersége idején tanúsított halogató taktikáját jóvátegye, másrészt az 1917-ben alakult bizottság elnökeként jobban megismerhette e kérdés fontosságát. Július 23-án a miniszter egy terjedelmes leiratot küldött a budapesti tudományegyetemnek, amelyben ismertette elképzeléseit és a négy kar mielőbbi véleményét kérte annak érdekében, hogy az egyetemi szintű közgazdászképzés minél hamarabb elkezdődhessen. A pesti egyetem a javaslattal kapcsolatban tartózkodó volt, s bár nem ellenezte a kar létrehozását, azt bizonyos ideig az egyetem szervezetén kívül javasolta tartani, s csupán sikeres indulás, és az életképesség bizonyítása után engedte volna be egyenjogú karként az univerzitásba. A miniszter a négy kar és az egyetemi tanács válaszait mérlegelve egy 16 tagú bizottságot küldött ki a probléma megtárgyalására, és feladatává tette, hogy tegyen egyértelmű javaslatot az egyetem létesítésével kapcsolatos vitatott felvetésekben. A bizottság javaslatára támaszkodva a minisztériumban októberben elkészült a minisztertanácsi előterjesztés és megfogalmazták a felségfelterjesztést is. Zichy miniszter pedig személyesen referált a királynak, amikor Őfelsége Debrecenbe látogatott és IV. Károly megadta az előzetes hozzájárulást. Az már valóban "groteszk jelenség" - mint azt Ladányi Andor, a korszak felsőoktatástörténetének monográfusa írja -, hogy az előterjesztés éppen a dualista Monarchia bukásának napján kelt, így aláírásra és megvalósításra természetesen már nem kerülhetett sor. 28 Az 1918-1919-es polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában nem maradt elegendő idő a közgazdasági felsőoktatás tervezett reformjának megvalósítására. A közgazdasági képzés megoldásának égető szükségét mutatta a Közoktatásügyi Népbiztosság által felállított Közgazdasági Főiskola. A kérdés azonban annyira élénken érdekelte a közvéleményt, s annyira időszerű volt, hogy még a vesztett háború és a levert forradalmak utáni káoszban sem lehetett mellőzni. 1919 augusztusában már újból napirendre került a kérdés. Haller István 28 ' Ladányi Andor: A magyarországi felsőoktatás a dualizmus kora második felében. Bp. 1969. 32-33.p. Közgazdaságtudományi Karnak a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 1920. évi október 31-én tartott megnyitó ünnepélyén elhangzott beszédek. Bp. 1921. 31.p. 14
