Szögi László - Zsidi Vilmos: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 1891-2004. Repertórium - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 9. (Budapest, 2004)
Mihalik I.–Szögi L.–Zsidi V.: A Collegium Oeconomicumtól a Budapesti Corvinus Egyetemig
József, a Pester Lloyd elnöke javaslata alapján a pesti nagykereskedők választmányt küldtek ki egy felsőkereskedelmi iskola alapítására. Figyelemre méltó, hogy ezen iskola szabályzatát és tantervét éppen a József Ipartanoda tanárainak közreműködésével dolgozták ki. A Helytartótanács engedélye alapján végül 1857. november 1-jén nyílt meg a Pester Handels-Akadémie, a későbbi Budapesti Kereskedelmi Akadémia, a magyar felsőfokú közgazdasági képzés másik elődintézménye. 14 A német tannyelvű iskola kezdetben (akár 1846-ban az Ipartanoda) valóban középfokú kereskedelmi intézményként működött. Körülbelül azzal párhuzamosan, hogy a Műegyetemen fokozatosan háttérbe szorultak a közgazdasági tárgyak, a technikai szaktárgyakhoz képest, a kereskedelmi akadémián különböző szaktanfolyamok (pld. vasúti) szervezését kezdték meg. E szaktanfolyamok jelentették a nyitást a felsőfokú képzés felé. A nyolcvanas évek elején az állam egyre nagyobb támogatást nyújtott az intézménynek, hiszen ebben látta a hiányzó közgazdasági, külügyi, kereskedői szakemberek egyik lehetséges bázisát. 1883 őszén nyílt meg az intézetben az ún. "egyéves akadémiai tanfolyam" és a "keleti nyelvek tanfolyama", amelyet a kormány eredetileg konzulátusi tanfolyamként akart beindítani, de akkor még csupán ilyen címmel indult meg. E tanfolyamok jelezték, hogy a fejlődő ipar és kereskedelem képzett közgazdászokat, az államapparátus a külügyi és külkereskedelmi munkában használható szakembereket igényel s ez hovatovább elodázhatatlanná teszi egy speciális szakfőiskola, majd közgazdasági kar, vagy egyetem felállítását. A szükségletekhez képest, a fejlődés a váltnál lassúbb volt. Az előbb említett tanfolyamból 1891-ben Keleti Kereskedelmi Tanfolyam lett, majd 1899-ben ebből alakult meg - immár önálló állami főiskolaként - a Keleti Kereskedelmi Akadémia, amely a külügyi és főleg a Balkán felé irányuló külkereskedelmi szolgálatra képzett diplomás szakembereket. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy 1912-től már működött Fiumében a Kiviteli Akadémia, akkor azt mondhatjuk, hogy a külkereskedelmi szakemberképzés ügye megoldódott, de az általános közgazdászképzés keveset lépett előre. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia felsőfokú tagozata ugyan 1900-tól kétéves lett, de ez még így is kevés volt; az állami Közgazdaságtudományi Egyetemet nem pótolhatta. 14 ■ Az Akadémia története alapvető munka, méghozzá igen jeles szerzőtől: Domanovszky Sándor: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia története = A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1857- 1907.-Emlékkönyv az intézet fönnállásának félévszázados évfordulója alkalmából (A vezérlő bizottság megbízásából szerk. Szuppán Vilmos) Bp. 1907. 249.p. 10
