Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
3./ egy-egy csoportjába[!] 80-120 hallgató van, így nem lehet eredményt várni, azonkívül nagy baj az, hogy a beiratkozások túl hosszú időben vannak megszabva. így mindig újabb csoportok jelentkeznek, akikkel elölről kell kezdeni. A kollokviumi kötelezettség is csak papíron szigorú, a II. félév végén nem kollokválnak le, hanem anélkül, hogy az I. évfolyam anyagával a tudásukat kollokviummal igazolták volna, a III. félévben járnak a nekik megfelelő csoportra és ott a helyzetet csak nehezítik. Fund Ernő dr. szerint a módszerben van hiba. A legtöbb középiskolában lefordítják a szöveget, de német beszédet a tanuló nem hall. azonkívül másodrendű tárgy lett a német nyelv, a VII.-VIII. osztályokban csak heti 2 órában szerepel. A VIII. osztályban pedig tanár és tanítvány már az érettségi gondjaival van elfoglalva, így a német nyelvvel nem sokat törődnek. Azt kívánja, hogy egy csoportban ne legyen csak 12 hallgató, mint Angliában, s azonkívül otthon újon és olvasson sokat ajelölt, akkor majd fognak tudni. Vörös Albin. Az előtte szóló megjegyzésére ismerteti a budapesti IV. kerületi kegyesrendi főgimnáziumban dívó német nyelvi tanítási módot. Ott a jól ismert Theisz könyvet tanulják a direkt és indirekt módszer alkalmazásával illusztrált nyelvtanokkal. Az eredménnyel meg vannak elégedve, kisebb létszám kellene. Boda István. Utal arra, hogy 1. / nincs egysége, évről-évre beosztott terv /anyag a nyelvek tanításához, 2. / a hallgatók évről-évre változtatják a tanárt, ami az eredményt még inkább gyöngíti. Utal itt a távolmaradását kimentett Vincze Frigyes által benyújtott írásos véleményre. Erősíteni kellene az elméleti tudást, fölkelteni az érdeklődést és otthoni munkára szorítani az iijúságot. 3. / Az otthoni munka számonkérendő volna, hogy szótanulásra szokjanak. Elnöklő Dékán Heinrich János szavaira reflektálva megjegyzi, hogy Goethe költeményeiben sok tantételszerü gondolat van, amelyeket még a politikus és jogász sem nélkülözhet. Dengl János dr. utal az évi anyag megállapítására. Az első év anyaga az. alaktan, közgazdasági tárgyi olvasmányokból kiindulva, az olvasmányok úgy válogandók össze, hogy azok fokozatosan nehezebbek legyenek tárgyi és nyelvi szempontból. A II. évben a mondattan ugyanígy olvasmányok alapján, míg a I1I-IV. évfolyam anyaga az üzemtani előadások. Megjegyzi, hogy körrendeletben lett eltiltva az, hogy a hallgató egyik tanártól a másik tanárhoz menjen. Kivétel volt itt egy évig, minthogy Pukánszky Béla távolléte miatt csoportjainak helyettesítésére volt szükség. Vonház István dr. utal arra, hogy az egyik nyelvről a másik nyelvre való átlépésnél nincs semmi veszély, mert ugyanaz a nyelv 8 féléven át hallgatandó, ha tehát valaki időközben a választott nyelvet megváltoztatja, bizonyos félévvesztességgel számolnia kell. Heinrich János dr. félreértett szavainak kiigazítására megjegyzi, hogy nagy tisztelője Goethének és a többi klasszikusoknak, nem is úgy értette a dolgot, hogy ezeket ne tanítsák a középiskolában, de az alsó osztályokban 48
