Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
Dr. Purebl Győző rámutat arra, hogy a hallgatók nem látogatják kellő mértékben az előadásokat. A mulasztások leggyakrabban felhozott indokai az óraütközés és a kenyérkeresettel való elfoglaltság, nagyrészt azonban csupán a szorgalom hiánya az oka az előadások gyenge látogatásának. Kívánatosnak tartaná, hogy a hallgatók hatalmi szóval, esetleg a dékán részéről történő felszólítás kútján kényszeríttessenek az előadások szorgalmasabb látogatására. E kérdés körül ismét hosszabb eszmecsere támadt, [...] 1/. A hallgatókat nem lehet hatalmi szóval az előadások látogatására kényszeríteni, mert a dékán részéről történő esetleges felszólítás egyrészt nem járna a kívánt eredménnyel, másrészt a mulasztások megtorlása esetén gyakran éppen azok bűnhődnének érdemetlenül, akiket valóban kenyérkeresetük akadályoz az előadások látogatásában, s ezáltal az egyetemi stúdium a vagonos osztály privilégiumává lenne. 2/. Az előadások látogatottságának fokozása a tanár feladata. Represzáliák, valóban szükségesek a mulasztókkal szemben, de csak egyénenként alkalmazhatók a kollokviumoknál és vizsgálatoknál. A gyakori katalógusolvasás mint hatékony eszköz szintén figyelembeveendő. 3/. Az előadások gyengébb látogatottságának egyik oka a leckekönyvek félévelejei láttamozásának eltörlése, amely azt a látszatot kelti a hallgatóságban, mintha ezzel az ellenőrzés csökkent volna. Kívánatos lenne a leckekönyvek féléveleji láttamozásának mielőbbi visszaállítása. 4/. A hallgatók érdeklődését az előadások iránt nagy mértékben csökkenti az a tudat, hogy az elhelyezkedés a mai gazdasági viszonyok között rendkívül nehéz, s így szorgalmuk kés igyekezetük esetleg hiábavaló. Az elhelyezkedés kérdésében tehát feltétlenül szükséges lenne a Kar részéről valamilyen gyakorlati megoldást kezdemény ezni. [... ] Elnök az elhangzott észrevételekre és indítványokra a következőkben válaszol: 1/ Az idegen nyelvek oktatásának elégtelen eredményessége nagyrészt a mai középiskolai nyelvtanítás hibás rendszerében gyökerezik. De amint a középiskolában lassú haladás mutatkozik, a gyakorlatiasság felé, úgy a Karon belül is fokozatos javulás észlehető. Örvendetes jelentés a Karon belül az idegen nyelvi körök megalakulása, amelyek hatásos eszközöknek ígérkeznek a nyelvi ismeretek terjesztésében. A keleti nyelvek elsajátítása a nagy nyugati nyelvek mellett szintén elsőrangú érdek. Mindenesetre megfontolandó, hogy nem kellene- e a kötelező kollokviumot a keleti nyelvekre is kiterjeszteni. 2/. A hallgatóság szorgalma az előadások látogatásában hullámzik. A dékán részéről történő buzdítás, vagy felszólítás azonban alig vezetne a helyzet javulásához. Sokkal hatékonyabb kényszerítőeszközök a katalógusolvasás és a kollokviumok szigorítása. Különösen jó alkalom kínálkozik a hallgatók szorgalmának ösztönzésére a szemináriumokban. A tárgyak ütközése a jövőben ki fog küszöböltetni. Egyes óraütközések oka azonban az volt, hogy több előadó utólagosan változtatott a már megállapított órarenden. Kéri, 204
