Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
Ki kell emelni, hogy a külpolitikai tanszéknek Karunkon való megszervezése már azért is fontosnak mondható, mert ezek a stúdiumok a gazdasági vonatkozások alapos ismertetésével adandó elő, miután a gazdasági kérdések a nemzetközi fórumok és a szervezetek előtt egyre túlnyomóbbá válik az olyan kérdések megvitatása, amelyek megoldását is a gazdasági kérdés befolyásolja. A tervezett tanszék felállításával megszűnnék két előadónak öt külön szakelőadói megbízatása. Steinecker[...] BKÁE Lt 5/b. 13 11/3024-1927. 63. Mezőgazdasági Műszaki Tanszék felállításának terve Budapest, 1927. november 4. Mezőgazdasági Műszaki Tanszék felállításának terve. Nagyméltóságú V.K.M. úrnak, Budapest. Karunk mezőgazdasági szakosztályának tantervében, éppen úgy mint minden hazai és külföldi magasabb színvonalú mezőgazdasági egyetem, szakfőiskola és akadémia tantervében a mezőgazdasági műszaki tudományok számos kollégiummal szerepelnek. Ilyen tárgyak a mi tantervűnkben, a „gazdasági géptan” két féléven át heti 3- 3 órában „gazdasági elektrotechnika” egy féléven át heti 2 órában, „fizika” heti 4 órában. Ezen előadásokhoz csatlakoznak a géptani gyakorlatok a IV. félévben. Karunk megalakulásakor a tudományszakok részére még tanszék nem volt szervezhető, hanem azóta ideiglenesen e tárgyakat külön-külön három előadó látja el. A mezőgazdasági szakosztály fokozatos továbbfejlesztésében elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amikor ez a kétségenkívül fontos és a mezőgazdák képzésében nélkülözhetetlen tanszék megszervezése tovább már nem halasztható. A mezőgazdasági műszaki tanszék tananyagában a mezőgazdasági munkálatokban használt eszközök és gépszerkezetek megismertetésén kívül azok gyakorlati alkalmazhatósága, összehasonlító elbírálása és kezelése szerepel. Ugyancsak e tanszék feladatai közé tartoznék az elektrotechnikai, fizikai stb., szóval mindazon műszaki tárgykörök, amelyekben a magasabb szakképzettségű gazdának teljes tájékozottsággal kell bírnia. Ez a tájékozottság természetesen nem lehet olyan mértékű, mint a mérnöké, aki a gépek megszerkesztésében, építésében technikai szakember, de olyan mértékűnek kell lennie, hogy ezen tárgykörökben szerzett ismeretei alapján gazdaságát modem szellemben tudja felszerelni és üzemét rentábilissá tenni. A magyar mezőgazdaság csak úgy tudja megállni helyét a világversenyben, ha a magyar gazda is hasznára tudja fordítani a technika fejlődésének eredményeit a gazdaságok mechanizálásában, úgy mint a nyugati államok gazdái. Az eddigi módszer, 150
