Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)

Dokumentumok (Forrásközlés)

annak a modernebb értelmében vett államtudományi képzésnek kell lennie, amely a gazdasági tudományokat is magába foglalja.

De magának a közigazgatásnak jellege is megváltozott bizonyos mértékben a legutóbbi húsz esztendő alatt. A közigazgatási jog szigorúan jogászi jellegéből sokat vesztett, gazdasági és szociálpolitikai jellegűvé lett, erősen differenciálódott. A pénzügyi jog már régen kivált belőle, most pedig a gazdasági és ipari, a közegészségügyi igazgatás is mindjobban differenciálódik, önállósul. A régi értelemben vett közigazgatási jog már a mainak csak kisebb részét teszi, annyira telítődött a közigazgatási jog szociálpolitikai és gazdasági tartalommal. A közgazdasági kar közigazgatási szakosztálya erre az új feladatok megoldására alkalmas új ösmereteket és új képzettséget követelő közigazgatási életre nevel. Az általános, mondjuk szervezeti közigazgatási jogon kívül minden szakjoggal külön és behatóan foglalkozik. Az ipari és mezőgazdasági, a közegészségügyi közigazgatás külön kollégiumot képez és a gyakorlati közigazgatási pályán oly végtelenül fontos rendőri büntetőjoggal és eljárással is igen behatóan, külön előadásokban foglalkoznak. A közigazgatási jogászi képzés tehát mindenképpen megfelelő, mert az egyetem céljánál fogva természetszerűleg nagyobb súlyt helyez a gyakorlati közigazgatási élettel szoros kapcsolatban levő jogokra. Ennek a különleges közigazgatási jogászi kiképzésnek az előnyei majd csak a jövőben fognak kiderülni, ha gazdasági és egészségügyi közigazgatás még nagyobb mértékben fog kiépülni, mint jelenleg. A pénzügyi jog és pénzügytan természetesen szintén helyet foglal a tanrendben. Igen nagy jelentőséggel bír az a körülmény is, hogy a szakjogoknak az előadásánál a hangsúly mindig a termelés, a gazdasági élet érdekein, nem pedig a meddő formalisztikus szemponton van. Talán eddig is sok minden másképpen történt volna, ha a közigazgatási tisztviselők kiképzése nem merült volna ki az alaki ismeretek megszerzésében. A közigazgatási jogi képzéshez járul még a gazdasági és kereskedelmi élet alapismereteinek közlése. Az alapvető mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi stúdiumok fontossága nyilvánvaló. Ezáltal a hallgató megismeri azokat az életviszonyokat is, amelynek jogi szabályozásával a közigazgatási jogokban foglalkozik. Látja azt a kapcsolatot, amely az élet és a közigazgatás között van, amelyet pedig akkor, ha csak a jogi oldallal foglalkozik, megállapítani nem tud. Ehhez a tárgyakhoz járulnak azután az elméleti közgazdasági, a közgazdaság és a szociálpolitikai, valamint a földrajzi stúdiumok, amely utóbbiak a jogi karokon csak nagy általánosságban vagy egyáltalában nincsenek előadva. Ezzel az egész képzés egységbe van foglalva és megadja a hallgatóknak azt a közgazdasági világnézetet, amelyet a magyar intelligenciában eleddig oly fájdalmasan nélkülöztünk, ami azt igazolja, hogy az eddigi tisztán tudományos jellegű oktatás és képzés nem volt elegendő.

Még egy igen jelentős újítás van a közigazgatási képzésben: egy nemzetiségi nyelv megtanulásának kötelezettsége, amely teljesen novum és

82