Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
egy nemzetiségi nyelvet. Az eddigi felszólalások alapján azt a közvetítő indítványt teszi, hogy csak két évig kellene valamely szláv nyelvet tanulni és kötelezővé tenni, hogy az államvizsgán a jelölt egy szláv nyelvből gyakorlati készséget igazoljon. így a tanrendi elhelyezés nehézsége is elesnék. Arra a kérdésre, hogy az eredmény szempontjából fennálló nehézségeken hogy lehetne segíteni: Heinrich János dr. még fölveti a kérdést, hogy nem kellene-e a fölvételi vizsgát behozni, hogy az analfabéták elutasíthatok legyenek. Ajánlja továbbá, hogy a hallgatóság részére figyelmeztetést kellene kiadni az órarendben vagy az Almanachban, hogy a nyelvet tudniuk kell, mert enélkül nem fognak boldogulni. A kisebb csoportok alkotása elkerülhetetlen, utal végül a megállapított tiszteletdíj csekélységére. Dékán a szláv nyelvek kérdését az élet-halál kérdésének tartja politikai szempontból. Ha visszajönnek is a területek bizonyos, hogy nyelvi engedményeket kell tennünk, tehát éppen a közigazgatási szakon kellene megoldani a szláv nyelvek kérdését. A felvételi vizsgálat is helyesli. Most azonban a legégetőbb kérdés az, hogy a IV. évfolyamról kikerülő hallgatóság a gyakorlatban meg tudja állni a helyét, mert bizonyos, hogy az eredmény elmaradásának nem mindig a tanár az oka, de ha a hallgatóság nem fog megfelelni, az egyetemre nézve fognak hátrányos következtetést levonni. Dengl János dr. megnyugtatja a Dékánt, hogy nem fog kikerülni olyan hallgató a keze alól, aki minimális követelményeknek meg nem felelt. Ugyanígy lesz ez a francia és az angol nyelveknél is. Ez a hallgatóság közt el fog terjedni és a kérdés magától megoldódik, mert ha látják, hogy az államvizsgán milyen igényeket támasztunk velük szemben a nyelvekből, az első évfolyam anyagát is saját érdekükben komolyan fogják tanulni.[...] BKÁE Lt 5/b. 511/24-1923. 21. Az ifjúsági önsegélyező egyesület működése Budapest, 1924. „Az Egyetemi Közgazdaságtudomány kari Ifjúsági Egyesület” Segélyező-Egyletének I. Működési rendje Általános határozmányok 1. §. Jogi helyzet. Az „Egyetemi Közgazdaságtudományi Ifjúsági Egyesület” alapszabályainak 30.§. értelmében a Segélyző Egyesület a fentnevezett egyesület egyik szakosztályaként működik. 50
