Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
A bizottság ezen jelentésének előterjesztése után megjegyzi dr. Steinecker Ferenc nyilv. r. tanár, hogy ő kötelességének tartotta érdeklődni aziránt, hogy mely oldalakról tétetett kifogás Méhely Kálmán nyilv. r. tanár magatartása ellen és ekkor több oldalról kifogásolták előtte azt, hogy nevezett itten a kari előadásokon Marxista tanokat hirdet. Előadó dr. Steinecker Ferenc nyilv. r. tanár megjegyzi, hogy az egyetemi tanszabadság nagy elvében ütköznék vizsgálat tárgyává tenni és kifogásolni azt, ha egy egyetemi tanár mily tudományos elveket hirdet, mégis arravaló tekintettel, hogy a Marxismus gyakorlati következményei egyoldalú zsarnoki kelnyomásra vezetnek és éppen az egyetemi tanszabadság megszüntetését idéznék elő, mint ahogy azt Magyarországon gyakorlatilag láttuk nem ezen tanoknak hirdetését a tanszabadságra nézve veszedelmesnek tartván, kötelességének tartotta megkérdezni nevezett tanárt, hirdet olyan tanokat, amelynek a megszüntetését eredményeznék. Méhely Kálmán nyilv r. tanár erre kijelentette, hogy a Marxista tanokat ő mint saját tanait nem hirdeti, csak éppen ösmerteti és a tanszabadságot a maga részéről is fenntartandónak vélvén olyan tanokat, melyek azt veszélyeztetik nem hirdetett és nem is hirdet. [...] 5/b. A „külön fegyelmi bizottság” működése [d.n.] A magyar minisztériumnak 4359/1919.M.E. számú rendelete, a közszolgálati alkalmazottak részéről a tanácsköztársaság ideje alatt követett magatartást elbíráló külön fegyelmi bizottság tárgyában. 1. §. Vizsgálat tárgyává kell tenni a közszolgálati alkalmazottak részéről a tanácsköztársaság ideje alatt tanúsított magatartást, amennyiben ez a bolsevizmus fokozott szolgálatában /: pl. propagandának szóban vagy írásban való kifejtésében :/ a tisztviselőtársak terrorizálásában, politikai megbízhatóság szempontjából való minősítésében, azok további vagy közvetlen üldözésében, nemzetellenes nyilatkozatban vagy viselkedésben előnyösebb alkalmazás kijárásában vagy arra való törekvésben, általában olyan természetű viselkedésben nyilvánult meg, amelyet tisztviselőtársak körében az illető tisztviselő iránt a bizalom megingatására vezethetett. 2. §. A szükséges eljárás céljából kivéve ha fegyelmi eljárást törvény szabályozza mindegyik minisztériumban az illető miniszter, az állami számvevőszéknél, a miniszter elnök külön /:ad hoc:/ fegyelmi bizottságot alakíthat. Államtitkár ellen fegyelmi bizottságot a minisztertanács jelöl ki az összes minisztériumok államtitkárai sorából. 14
