Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
amennyiben ez karunk rendeltetésével és céljaival összeegyeztethető - kielégíteni. [...] In: Solidaritas. A közgazdák egyetemi szövetségének hivatalos közlönye Fősz. Steinecker Ferenc. I. szám 1928. aug. 21-27.p. 78. A mezőgazdasági, a kereskedelmi és a közgazdaságtudományi felsőoktatás helyzete külföldön Budapest, 1928. augusztus Az egyetemi fokon álló mezőgazdasági-, kereskedelmi- és közgazdaságtudományi oktatás helyzete külföldön. Összeállította: Lóczy Lajos dr. egyetemi nyilv. r. tanár. A múlt években felmerült az a kérdésé, hogy minek egy különálló Közgazdasági Egyetem Magyarországon, hiszen külföldön hasonló intézmény ilyen alakban nincs. Azt is emlegették, hogy a mezőgazdasági és kereskedelmi tudományokat nem szabadna egyetemi nívóra emelni, mivel azok a régi felfogás szerint a filozófiai és jogi tudományágak rovására volnának. Ezzel szemben az alábbi adathalmaz alapján rámutathatok arra, hogy ellenkezőleg külföldön a legtöbb államban a mezőgazdasági, közgazdasági és kereskedelmi tudományok manapság már egyetemi fokon taníttatnak külön erre a célra szervezett újólag felállított egyetemi fakultásokon, melyek a jogi és filozófiai kés természettudományi fakultások mellett párhuzamosan azokkal, mint egyenrangú fakultások szerepelnek. Tehát éppen a külföldi példák kés statisztikai adatok hosszú sora rácáfol azokra és igazolja, hogy külföldön nagymértékben tért foglalt a világháború után a gazdasági jellegű egyetemi oktatás. A kereskedelmi és gazdasági tudományok, melyek eddig a kereskedelmi akadémiákon adattak elő, éppúgy egyetemi nívóra emelkedtek mint a technikai tudományok egykoron a felső ipariskolákból a műegyetemekre kerültek. Ez a mai közgazdasági élet és a modern világ fejlődésének jogos követelménye volt. Ugyanezt mondhatjuk a mezőgazdasági tudományokról, melyek jogosult egyetemi nívón való oktatását a külföldi tudományegyetemek és műegyetemek hosszú sora tett magáévá és mint külön fakultást magába is olvasztott. Ez azonban nem jelenti azt. hogy már most minden ipariskolát és mezőgazdasági akadémiát egyetemi nívóra kell emelni. Általában az európai államokban 3- 5 technikumra egy műegyetem és 2-4 kereskedelmi főiskolára egy-egy egyetemi közgazdasági fakultás esik. Ezen statisztika elsősorban Németországra, Olaszországra és Schweizre vonatkozik. Az egyetemi nívón álló közgazdasági és kereskedelmi oktatás terén az úttörő munkát 182
