Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
gazdasági pályákra törekvők a doktori fokozatot éppen úgy elnyerhetik, miként azt más karok hallgatói is elnyerik - s ezzel bizonyára lényegesen hozzájárul a kereskedelmi és ipari pályák megkedveltetéséhez. Ez a körülmény önmagában azonban nem hívta volna életre Karunkat, ha azt a gazdasági élet szükségletei parancsolólag nem követelték volna. A világháború kitörése előtt a kapitalista gazdasági rend intézményei fejlődésük szinte tetőfokát érték el. Gigantikus ipari és kereskedelmi vállalatok keletkeztek, amelyek az egész világ fogyasztására számítottak, hatalmasabbnál hatalmasabb bankok alakultak, amelyek fiókjaikkal, affíliált intézeteikkel nemcsak egy-egy országot, hanem gyakran egész világrészeket behálóznak és finanszírozó tevékenységük révén érdekkörükbe vonják a mezőgazdaság az ipar és kereskedelem legkülönbözőbb területeit; kartelleket, trösztöket vagy egyéb modem érdekszövetségeket hoznak létre, vagy bontanak szét, - Folyton új vállalkozásokat kereső vezetőinek nagy koncepciójú tervei révén létrejönnek a modem nagybank, a modem nagyipari, vagy mezőgazdasági üzem, a kapitalista gazdasági rend legszövevényesebb alkotásai. Minden értelmiségi pálya betöltéséhez egyetemi végzettség kell, kérdem akkor, éppen csak ebben a szövevényes modem gazdasági életben volna elégséges a középfokú készültség? De jött a világháború és a világgazdaság rendjét teljesen megbontotta az új hatalmi és területi viszonyok a gazdasági helyzetet gyökerestől felforgatták. A legkitűnőbben képzett fejek sem tudnak egyhamar rendet teremteni ebben a káoszban. Minden országban megindult az átalakítás és újjáépítés nehéz, de szükséges munkája. A legélesebb verseny a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem terén meghódította az üzemek racionalizálását, ami az üzemek egész sorának átalakítását vagy összevonását vonta maga után. S ha már a háború előtti viszonyok az átlagosnál magasabb fokú és sokoldalúbb tudást követeltek a gazdasági téren működőktől, mennyire fokozódott ez a követelmény a háború után keletkezett kaotikus gazdasági viszonyok közepette. Egy másik fontos kérdés, ki szolgáltassa ezeket a magasabban képzett erőket a gazdasági életnek? Sokan azt mondják, kizárólag a technikai képzés! Bármilyen nagyra értékelem is a technikai tudást és fenntartás nélkül elismerem, hogy az a gazdasági élet termelő munkájának számos vonatkozásában egyenesen nélkülözhetetlen és egyeduralkodó, mégsem osztozhatom abban a felfogásban, hogy a gazdasági életben a vezető szerep csak a technikai tudást illeti, mert szerény véleményem szerint a műszaki képesítés, még ha - miként ez nálunk lehetséges - közgazdasági ismeretekkel kiegészülhet is, sohasem tudja a kereskedelmi és közgazdasági irányú készültséget, vagy csak kivételesen pótolni, mert a műegyetem nagyérdemű rektorának véleménye szerint is a modern technikai ismeretek annyira felszaporodtak, hogy azoknak 8 félév alatt való elsajátítása már az átlagosak képességét meghaladja - s akkor egyidejűleg, vagy egy, legfeljebb két félév ráadásával még ugyanakkora tömegű kereskedelmi és közgazdasági ismereteket volnának képesek elsajátítani. A technikai 178
