Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
Nevezett úrhölgyek március hó 13-án érkezett levelükben értesítettek, hogy az 1000 dollár értékű pengőt a budapesti egyetemek ifjúságának utalványozzam ki. Eme levelükben még egyszer azt kérték, hogy az egyetemek és az ifjúság köszönő iratait - angol nyelvűt - címükre küldessem el, hogy azt ők minél előbb lord Rothermerenek továbbíthassák. Ilyen előzmények után úgy határoztam, hogy a befolyt 5648 pengőt a beiratkozott hallgatók létszámának arányában a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem, a magyar királyi József műegyetem és a tudományegyetemi közgazdaságtudományi Kar között osztom szét. Ennek megfelelően a közgazdaságtudományi Karnak 745 P. 57 fillér jut.[ _] Finác zy rector[...] 70/b. Karch Kristóf dékán levele lord Rothermere-hez Budapet, 1928. március 31. MYLORD! Van szerencsém Lordságod előtt köszönettel nyugtázni, hogy az 5648 pengőt tevő adományból a vezetésem alatt álló kir. magy. egyet, közgazdaságtudományi Kar ifjúsága részére az elosztást eszközlő Pázmány Péter tud. egyetemi Rector Magnifícus intézkedése folytán 745.57 P. jutott és ezt az összeget a nemes rendeltetés szerinti felhasználás végett a rectori hivataltól egyidejűleg felvettem. Lordságod nemes szíve a magyar egyetemi ifjúság sorsán kívánt könnyíteni, amely ifjúság a szerencsétlen és igazságtalan trianoni békediktátum folytán részben ezer éves hazáját vesztette el, másrészt a szörnyű megcsonkíttatásunkból folyó teljes elszegényedés miatt ínséggel küzködik és megfeszített erővel dolgozik, hogy a ránk nehezedett világban megélhetésének előfeltételeit valamiképpen biztosíthassa. A magyar iljúság szívét a keserűség fojtogatja, látván és érezvén, hogy ezeréves hazájának kétharmad részét olyan államok bitorolják és zsákmányolják ki, amely népek a civilizáció történelmében soha sem szerepeltek, a kultúra számára úgyszólván a történelem folyamán semmi értékesen nem alkottak és annak védelméért áldozatot sohasem hoztak. A magyar iljúság fájó lélekkel látja, hogy hazáját, amelynél természetesebb határokkal megáldott ország az egy Angliát, Lordságod hazáját kivéve, egy sincs s amely haza a nyugati civilizáció és kultúra védelmében ezer év alatt annyi vért áldozott, a nyugti államok tájékozatlan diplomáciája részéről olyan kínos megaláztatásban részesült, amit egyszóval úgy fejezhetünk ki: Trianon. A magyar ifjúság tépelődő aggodalommal látja, hogy mi lesz a civilizációból és a magasabb rendű erkölcsből, ha az a szellem, amely Trianonból sugárzik, a kultur nemzeteken erőt vehet. Magyarország kétharmad részét azon a címen tépték le az ezeréves ország testéről, mert 168
