Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 8. (Budapest, 2003)
Dokumentumok (Forrásközlés)
Általában a nőknek egyetemi közigazgatási kiképzése sok téren lehetővé tenné számukra az elhelyezkedést anélkül, hogy ez a férfi munkaerőnek támasztana versenyt, egyszerűen a társadalom fejlődésével jelentkező és részben már meglevő munkaalkalmaknak helyesebb megoszlása következnék. S miután Karunk egyik feladata éppen a gazdasági és szociális közigazgatásra való képzés és nevelés, ezen a téren pedig, mint voltunk bátrak reámutatni, a nők számára számos helyen megfelelő és a köz érdekében is kívánatos elhelyezkedésre nyílik kilátás, kérjük Nagyméltóságodat, hogy a legközelebbi akadémiai évre a fent jelzett korlátozástól eltekinteni méltóztassék, ismét lehetővé téve Karunk számára, hogy a közigazgatási szakra nőhallgatókat felvehessünk.[...] Erődi-Harrach Béla dr. s. k. egyet., nyilv. r. tanár.[...] BKÁE Lt 5/b 14. 3248/1927. 57. Nők magántanári képesítése 57/a. Minisztériumi leirat Budapest, 1927. szeptember 19. A tek. Egyetemi Közgazdaságtudományi Karnak, Budapest. 69054/1927 sz. IV. A leány középiskoláról és leánykollégiumról szóló 1926: XXIV. t. c. életbeléptetésével kapcsolatban 63.000/927. IV. ü.o. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelettel rendeztem a nők főiskolákra való bocsájtásának ügyét. Ennek folyamányaként felmerül a kérdés, nem volnának-e az egyetemet végzett és tudományos téren eredményesen dolgozó kiváló tehetségű nők az. egyetemi magántanári képesítéshez bocsájtandók? Mikor nagynevű hivatali elődöm, Wlaszics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 25 évvel ezelőtt a nők előtt megnyitotta az egyetemek kapuit s így számukra is lehetővé tette a tudományos pályákon való érvényesülést, Magyarország a kiváló tehetségű nők elismerése tekintetében messze a külföld előtt járt. Azóta viszont több külföldi ország a nők számára is lehetővé téve az egyetemi magántanári képesítés megszerzését, ezzel a legmagasabb tudományos minősítés megszerzésének útját a nők előtt megnyitotta, s nem kell idéznem Mme Curie, M. Bonnevie, Rhoda Erdmann és mások példáját, akik tanszéket töltenek be, és kiváló kutatók és tanárok egyaránt. Azon a nézeten vagyok, hogy ennek a korlátozásnak fenntartása mellett kielégítő érvet felhozni nem lehet, s ez az álláspont felel meg a hagyományos magyar kultúrpolitikának is. Ezért az 1892. évi 45.520 szám alatt kibocsátott egyetemi magántanári képesítő Szabályzat módosítandó lenne. Mindenekelőtt ismerni kívánom a tek. Kar 141