Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1934-1948 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 7. (Budapest, 2001)
Bevezetés
Bevezetés A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Levéltárának jelen kötete dokumentumokat közöl a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának időszakából. Időben visszafelé haladva folytatódik az 1998-ban közreadott dokumentumkötet. Az itt bemutatott 1934-1948 közötti korszak történeti szempontból az egyik legkevésbé kutatott és legkevésbé feldolgozott időszak. Aminek talán az lehet az oka, hogy az 1948-ban megalakult Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem semmi közösséget nem vállalt jogelődjével, így annak történetével sem foglalkoztak. Csak a rendszerváltoztatást követően következett be fordulat. Az érdeklődés első jele volt, amikor 1995-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem megemlékezett a tudományegyetemi közgazdaságtudományi Kar alapítása 75 éves évfordulójáról. A megrendezett tudományos konferencián külön szekció foglalkozott intézményünk 1948 előtti történetével. A kötetben bemutatott korszak alapvetően különbözik mind a meglevő, mind pedig a következő időszaktól. Az 1920-1934 közötti 14 évet egyfajta „létbizonytalanság” lengte körül: az új alapítással járó átszervezésre a 20-as évek elején, majd az átszervezést, beolvasztás gondolatának felröppenését követő bizonytalanság a húszas évek végétől. A nevében ugyan a „kar” szót használó, de ténylegesen önálló intézmény „olvadt be” az 1934-ben létrehozott integrált universitasba, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. Az új struktúrában tulajdonképpen kikristályosodtak a működés feltételei: a nagy egyetem egyfajta védettséget nyújtott. Tovább tisztult a közgazdasági és kereskedelmi képzés profilja. A közgazdaságtudományi Kar két osztályból állt: közgazdasági és Kereskedelmi, valamint Közigazgatási Osztályból. A korábbi időszakhoz képest megnőtt a közigazgatási képzés súlya. Mindkét osztályon továbbra is közgazdaságtudományi oklevelet adtak ki, s közgazdaságtudományi doktori képzést lehetett szerezni. Az agrárképzés ugyan elkerült a kartól a Mezőgazdasági és Állatorvosi Karon belül külön Mezőgazdasági Osztály alakult. Azonban az 1914-től, a Műegyetemen továbbképző jelleggel működő Közgazdasági Osztály a Közgazdaságtudományi Karra alakult, mint Közgazdasági Továbbképző Tanfolyam. S ugyancsak a kari keretben működött a Tanárképző Intézet, 1948-ban történt megszüntetéséig. Bár a hazai felsőoktatástörténetben nem jelent feltétlenül korszakváltást az 1945-ös esztendő, új periódus kezdődött el, amelynek jellemzője a tanszéki szerkezet és az oktatás tartalmának megreformálása, átalakítása. Fontos kiemelni, hogy a változtatások kezdeményezésének jó része belülről indult el, s nem esett egybe a külső politikai elvárásokkal. E terveknek és elképzeléseknek aztán nem lett kifutása. A rendelkezésre álló rövid idő alatt nem tudtak kibontakozni, az új egyetem létrehozásakor pedig nem vették figyelembe azokat. 9
