Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1934-1948 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 7. (Budapest, 2001)
Dokumentumok (Forrásközlés)
műegyetem és a közgazdaságtudományi kar közgazdasági és mezőgazdasági szakosztályai között, ez utóbbi szakosztály és az Állatorvosi Főiskola, valamint a soproni főiskola erdőmérnöki szakosztálya között. Ez utóbb főiskolán szintén mérnökképzés folyik, tehát kétségtelen, hogy nem a különmaradásban, hanem a hasonló mémökszakmákkal való egyesülésben találhatja meg fejlődésének további lehetőségeit. És ezt a fejlődést nem gátolja az a körülmény, hogy a József Nádor Műegyetem bánya-, kohó- és erdőmémöki kara, mint a soproni főiskola jogutódja, továbbra is Sopronban marad. A közös cél, a gazdasági életre való képzés azonos szempontjai kapcsolják össze a mezőgazdasági és állatorvosi szakokat. Ez az egyesítés is felmutathat példát a koppenhágai gazdasági főiskolán, ahol ez a két szak össze van kapcsolva. A mezőgazdasági képzésnek a műegyetemen való elhelyezése pedig indokát találja nemcsak abba, hogy eddig is a közgazdaságtudományi kar kebelében volt, mely kar a műegyetemmel vonatik egybe, hanem abban az oktatás javára szolgáló körülményben is, hogy a műegyetemen e szak körébe vágó természettudományi és műszaki tanszékek vannak. A mezőgazdasági képzésnek a műegyetemeken való elhelyezését a külföldi példák is támogatják. így pl. már évtizedek óta kiváló sikerrel működik a zürichi műegyetemen a mezőgazdasági és az erdészeti osztály, a müncheni műegyetemen a mezőgazdasági osztály és legutóbb kapcsoltatott be a drezdai műegyetem szervezetébe a tharandti erdészeti akadémia. A felsőfokú gazdasági képzésnek egy szervezetben való összevonását indokolja még a középfokú gazdasági szakiskolai (mezőgazdasági, ipari- és kereskedelmi) tanárképzésnek egyöntetű alapokon nyugvó megszervezése. Az egyetemi közgazdaságtudományi karral szerves kapcsolatban álló kereskedelmi iskolai tanárképző intézet helyeztetik kell mindenekelőtt a műegyetem szervezetében s majd ezzel parallel kell kifejleszteni a mezőgazdasági és ipari középfokú tanárképzést. Az egy szervezetben összhangzatosan kiépített középfokú gazdasági iskolai tanárképzés a szaktanárok nívójának kétségkívüli emelkedésével fog járni, ami viszont a középfokú szakiskolákba folyó képzést teszi majd eredményesebbé a gyakorlati gazdasági élet javára. Ily módon tehát a József Nádor Műegyetem szervezése tulajdonképpen ezt a gazdasági egyemet hívja létre, amelynek felállítását a háború előtt valamennyi gazdasági érdekképviselet kívánta, azzal a bővítéssel azonban, hogy a szervezetnek integráns része lesz a műszaki tudományokat képviselő műegyetem is.[ _] A z előadottak szerint a javaslat törvényerőre emelkedésével a József Nádor Műegyetem az alkalmazott gazdasági tudományok művelését, ezen tudományok továbbfejlesztésére irányuló törekvéseket, a felsőfokú gazdasági képzést szerves egészben foglalja össze. A javaslat specializálás helyett az 20
