Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1934-1948 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 7. (Budapest, 2001)
Dokumentumok (Forrásközlés)
tömeggel nem lehet komoly munkát végeznie senkinek, akinek sokszáz hallgatója van, ezért szükséges párhuzamos tanszékek felállítása azonos feladattal és feltétlenül szükséges valamennyi tanszék tudománykörének pontos meghatározása s a meghatározott körnek pontos megtartása, ezek a tárgyalások, amelyet dékáni évében különben - sajnos, igazi eredmény nélkül - megkezdett, nem juthatnak gyors befejezéshez, az üres tanszék betöltését azonban nagyon, égetően sürgősnek tartja, mert ez segíthet egy komolyan veszélyben lévő körén az osztály feladatainak. Felhívja a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi képzés érdekében milyen nagyjelentőségű az „Áruismeret” és az osztály egész hallgatósága érdekében nyomatékosan kéri mindenekelőtt a vegytan-áruismereti tanszék szervezését. Erre a tanárképzés érdekében is szükség van, mert Doby professzor írásban is benyújtott véleménye szerint ezen a téren tarthatatlan a helyzet. Maga részéről hangsúlyozza a gazdaságföldrajzi képzés nagy jelentőségét is és e miatt legalább is az intézeti tanári állás visszaállítását. Bár most nem ő a gazdasági szaktanárképző intézet ügyvezetője, mégis felelősséget érez azért, hogy az ú.n. „C” szak eddigi színvonalának lehanyatlásától komolyan tartva, az osztály előtt ezt elmondja s ezzel azt, ami tőle telik, megtegye. Ezt a nemcsak tanárképzési szempontot, hanem a kereskedelmi képzés szempontjából is égető szükségletet ki kell elégíteni. Dr. Kováts Ferenc e.i. dékán, akit erre az osztályülésre meghívták, a fölszólalásokhoz hozzászólva, mindenekelőtt az elvi kérdésekben csatlakozik Huszár és Nyárády professzorok véleményéhez, amelyet még az alapkérdésnek felvetésével kíván mélyíteni. Szerinte arról van szó, hogy elméleti /vagyis egyetemi/, vagy gyakorlati/vagyis szakiskolai/ képzés legyen. Az elméleti /vagyis egyetemi/ képzést nemcsak előbbrevalónak, hanem szinte kizárólag megvalósítandónak tartja. Dr. Fülei-Szántó Endre prodékán emlékeztet arra, hogy a bizottság kiküldésének eredeti célja voltaképpen a szükséges tanszékek megállapítása volt. A bizottság feladata későbben a tantervreform irányában kibővült, főfeladata azonban mégis az maradt, hogy áttekintést nyújtson arról, milyen tanszékekre van a jelenlegi helyzetben feltétlenül szükségünk. Az eredeti témának a most lefolyt megbeszélésen több kirajzása volt. Felmerült az a kérdés, hogy vajon mit tekinthetünk a Kar elsődleges céljának, az elméleti kiképzést-e, vagypedig a gyakorlatit. Ez a kérdés magában rejti a másik kérdést, hogy mi legyen az arány az elméleti és gyakorlati képzés között. Felvetődött az a kérdés is, hogy a III. évfolyamtól kezdve hajtsunk-e végre tagozódást vagy sem. Dr. Nyárády József e. ny. r. tanár rámutatott az átfogó gyökeres reform sürgős szükségességére. - Az értekezlet lefolyásának e rövid összefoglalása után az osztály egyhangú hozzájárulásával az osztályülés eredményét a következőkben foglalja össze: - Az osztályülés az összes megjelentek hozzászólásaival alapos vita után egyhangúlag megállapítja, hogy a jelenlegi helyzetben legsürgősebbnek az 157
