A tőkétől a tőkéig. Az önálló közgazdaságtudományi egyetem alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás katalógusa - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 1999)
Történeti áttekintés
A fordulat évét követően az egyetemen is megváltozott a hallgatói önszerveződés lehetősége. A MEFESz (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezete) Közgazdász Köre „irányította a kultúrmunkát”. 1950-ben létrehozta a kultúrgárdát. Még ugyanebben az évben megalakult a DISz (Dolgozó Ifjúság Szövetsége), amelynek a TDK-mozgalom megszervezésében volt jelentős szerepe. Egyetemünk legrégebbi ma is működő hallgatói kezdeményezése a táncegyüttes és az énekkar. A táncegyüttes (népi együttes) 1948-ban alakult, fő szervezője és vezetője Szász Béla volt. A társulat a folklórhagyomány ápolását és a népi kultúra terjesztését tűzte ki célul. Az 1950-ben alakult énekkar (később Chorus Oeconomicus, 1991-től Prelude) 1985-ben a „hangverseny kórus” címet nyerte el. A zeneirodalom valamennyi korszakából adnak elő műveket. Mindkét együttes számos hazai és nemzetközi turnén, megmérettetésen vett részt, sok elismerő díjat, kitüntetést gyűjtött be. Az egyetemen az 50-es években a Petőfi Körhöz hasonló - Széchényi Kör alakult, amely hozzájárult az 1956-os forradalom szellemi előkészítéséhez. A forradalom maradandó hatásaként átalakult ifjúsági mozgalom. 1957 márciusában kb. 30 taggal (az egyetemi hallgatói összlétszám ekkor több mint 2000 fő volt) létrehozták az egyetem KISz (Kommunista Ifjúsági Szövetség) szervezetét. A KISz létszáma 1960-ra 600 főre nőtt. A hallgatóság kezdeményezéseit ettől kezdve, mintegy három évtizeden át a KISz „karolta fel” október 31-én nyílt meg a KISz Klub. Az 1950-es évek sok egyetemi, főiskolai hallgatót megmozgató eseménye volt az építőtáborok szervezése. Az MKKE diákjai részt vettek a hansági, a berentei és a bodakajtori táborokban, illetve az ország különböző részein betakarítási munkákban. A szervezést 1958 őszétől az akkor megalakult Ifjú Gárda tekintette feladatának. Az 1960-as évek közepén hanyatlásnak indult az építőtábori mozgalom, ami részben a nemzetközi építőtáborok beindulásával függött össze. Utóbbi viszont serkentette a nemzetközi kapcsolatok kiépülését, bővülését. Az 1970-es évek elején új lendületet vett a hallgatóság mozgalma, ekkor alakult meg az AISEC, a Studium Generale és a Rajk László Szakkollégium. Mindezek ma is sikeresen működő szervezetek. A későbbiek során szerveződött a Társadalomelméleti Szakkollégium, a Széchenyi István Szakkollégium, az Egyetemi Vállalkozói Kollégium és a Heller Farkas Szakkollégium. A hallgatói közművelődésben fontos szerepet játszik a „Közgáz Jazz Klub” (1976) és a Közgáz Vizuális Brigád (1983). Az Egyetemi közélet ismert fórumaivá vált a „Közgazdász” (1957-1995), majd a „Tőke”, illetve az „Egyetemi Szemle”, később a Társadalom és Gazdaság címen megjelenő tudományos folyóirat. Egyetemi diákélet Egyetemi sportélet A háború, majd még inkább 1948 után a korábbiakhoz képest hanyatlott az egyetemi, főiskolai sportélet. Ennek oka az volt, hogy a testnevelést összefüggésbe hozták a katonai kiképzéssel és főleg a leventemozgalommal. Az új egyetemen így sokáig nem volt önálló szervezete a sportéletnek. 1949-ben a MEFESZ-en, 1950-től a DISz FSE-en, 1951-től pedig a Haladás SE Közgazdaságtudományi Egyetem Sportkörén belül nyílt lehetőség sporttevékenységre. A Testnevelési Tanszék és az önálló Sportklub 1952-ben, a Diáksportkör 1987-ben alakult meg, 1997 áprilisától BKE Sportklub és DSK néven működnek. Szakosztályai: asztalitenisz cselgáncs kosárlabda (csak férfi) röplabda A BKE sportegyesület hallgatói számos bajnokságot, kupát, érmet és oklevelet szereztek, amiről az itt bemutatott trófeák mindössze szerény ízelítőt adnak. 9
