Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)

Bevezetés

nagygyűléssel egy időben zajlott a közgazdaságtudományi egyetem hallgatóinak gyűlése. [59]. Az erről szóló dokumentum eredeti címe ugyan azt sugallja, hogy csak diákok vettek ezen részt, valójában ennél nagyobb súlyú eseményről van szó. A vitákon jelen voltak oktatók, sőt nem az intézményhez tartozó személyek is.

Több dokumentum is foglalkozik az 1948-ban megalakult központi könyvtár szervezésével, helyzetével. [2, 21, 27],

A hallgatók egyetemi, kollégiumi élete még a kevéssé feldolgozott területek közé tartozik. A diákok tanulmányi tevékenységével kapcsolatos, a szakmai-termelési gyakorlatok 1949/50-es bevezetése, és tudományos diákköri munka beindulása 1953-ban. [50],

A fordulat évét követően megváltozott a hallgatók önszerveződési lehetősége. A MEFESZ Közgazdász Köre „irányította a kultúrmunkát”, 1950-ben létrehozta a kultúrgárdát. [6] Ugyanakkor megalakult a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) is. Az egyetem ma is működő, legrégebbi hallgatói kezdeményezése a táncegyüttes (1948) és az énekkar (1950). [39]. A háború, de még inkább 1948 után a korábbiakhoz képest hanyatlott az egyetemi sportélet. Ennek oka az volt, hogy a testnevelést összefüggésbe hozták a katonai kiképzéssel és főleg a leventemozgalommal. Ezért az új egyetemen sokáig nem volt megfelelő kerete diáksportnak 1949-ben a MEFESz-en, 1950-től a DISZ FSE-en, 1951-től pedig a Haladás SE Közgazdaságtudományi Egyetem Sportkörén belül nyílt lehetőség a rendszeres sportolásra.[53]

Az egyetemi közélet ismert fórumává vált „Közgazdász” című lap, amelynek indulása korszakunkra esik, bár csak 1957-től jelent meg rendszeresen. [33, 52].

Végül külön is meg kell emlékezni a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem központi épületéről. Ismert sziluettje szinte elválaszthatatlanul összefonódik az intézmény nevével. Mintha mindig is itt működött volna az universitas, pedig „csak” 50 éve ide került az egyetem 1920 után a Közgazdaságtudományi Kar a Szerb utcában, a mai ELTE épületében működött. 1948-ban az alapításkor felmerült, hogy a piarista gimnázium és rendház (jelenleg ELTE Bölcsészettudományi Kar ) épülettömbjébe költözik a Közgazdaságtudományi Egyetem. De végül is, ma még nem pontosan tisztázott körülmények között, egyes vélemények szerint (Vas Zoltán segítségével az akkor romosán álló vámpalotát sikerült megszerezni. A szabályos téglalapalakú, korai neoreneszánsz stílusú vámpalotát Ybl Miklós tervezte. Eredeti funkciójában 1874. május 1-jén nyílt meg.

12