Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)

Bevezetés

A kiválasztott korszak (1948-1956) az egyetem történetének egy jól elkülöníthető időszaka: Az alapítás, a szervezeti-szerkezeti, tartalmi útkeresés, megszilárdulás, röviden az alapozás kora. Nyilvánvalóan az 50-es évek politikájával kapcsolatos összes ellenérzést,idegenkedést fellelhetjük egyes forrásokban, azonban akár tetszik, akár nem ez a múlttal való szembenézés hozzátartozik az egyetemtörténethez. A későbbi felívelésről, sikerekről és eredményekről nem beszélhetünk hitelesen az alapításkor jelentkezett igazságtalanságok,ellentmondások és anomáliák elhallgatása mellett.

Válogatásunk főként az intézmény egészére vonatkozó, egyedi, kevésbé ismert levéltári anyagokra terjedt ki. A már nyomtatásban korábban megjelent források száma minimális, csak a legindokoltabb esetben illesztettünk be ilyeneket. A kötet alapját az Egyetemi Levéltár és a Magyar Országos Levéltár anyagai alkotják.

Szaktörténeti szempontból nélkülözhetetlen források az egyes tanszékeken keletkezett iratok. Jórészt ezekből a forrásokból lenne feltérképezhető az egyetemen végzett tudományos munka, az oktatás folyamata. Azonban a bemutatott korszakban működött tanszékek - sőt időnként a központi szervek - fellelhető iratai i töredékesek, esetlegesek.

Kötetünkben közel 90 - 1947. június 18. és 1958. február 5. között keletkezett - dokumentumot vettünk fel, törekedve arra, hogy minden fontosabb eseményről, az egyetemi élet minél szélesebb területéről tájékoztassuk a kutatókat és az olvasókat. Mivel a témából úttörő vállalkozásnak számít forráskiadványt készíteni, néhány olyan anyagot is felvettünk, ami nemcsak specifikusan az intézményre, hanem a magyar felsőoktatás egészére is vonatkozik, [pl. 7, 18, 55] Az egyetemi és pártélet korabeli összefonódása indokolja az MDP - dokumentumok bővebb idézését. Itt azt az elvet követtük, hogy ahol közérdekű (egyetemi) ügyekről esik szó a szereplők neve olvasható legyen. [48] Más esetben csak a kezdőbetűket adtuk meg. A dokumentumokat időrendben, keletkezésük dátuma szerint helyeztük el, csak a tartalmilag szorosan összetartozók esetében tértünk el ettől a gyakorlattól. Ezeket a forrásokat egy sorszám alatt betűjellel ellátva szerepeltetjük. A sorszámok alatt tüntettük fel az iratkeletkezés dátumát és a tartalomra utaló címet.

A dokumentumok történeti forrásértékének megőrzésére törekedve a közlés szöveghű és betűhív, de nem követi az eredeti formát (bekezdések, sortávolság, pecsét, aláírás stb.). Terjedelmi korlátok miatt a nyilvánvaló ismétléseket is elhagytuk (címzésben, megszólításban, aláírásban stb.). Feltüntettük viszont - kursiv betűvel - az irat szövegében található egykori bejegyzéseket, kiegészítéseket, javításokat. A forrás szövegébe - [!]

14