Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)
Dokumentumok (Forrásközlés)
kar - mint negyedik kar - megmarad a műszaki és gazdaságtudományi egyetem kötelékében. Az kétségtelen, hogy a közgazdaságtudományi és műszaki karok között az együttélés eddigi 14 évében voltak súrlódások; ezek azonban soha nem elvi ellentétekre, hanem kizárólag arra voltak visszavezethetők, hogy minden kar képviselői igyekeztek a saját karuk érdekeit erősebben érvényesíteni. Ezeket az ellentéteket könnyű lenne békés megállapodással végleg kiküszöbölni. IV. A fejlődést a korszerű reformban kell keresni. Az előadottak után nem lehet kétséges, hogy a közgazdaságtudományi képzés jövőjének útját nem az eddigi elhelyezkedés és szerkezet megváltoztatásában és ezzel a kar sorsának bizonytalanabbá tételében, hanem az eddig bevált szerkezet megtartásával a belső reform irányában kell keresni. A közgazdaságtudományi kar évekkel ezelőtt felismerte, hogy az 1934. évben megállapított szabályzatok, tanulmányi és vizsgarend nem felel meg többé az idők követelményeinek. Ezért megindította a munkálatokat a szabályzatok módosítása iránt. Még az 1946/47. tanév folyamán terjesztette fel jóváhagyásra a közgazdasági és kereskedelmi osztály szigorlati szabályzatának tervét, az 1947/48. tanévben pedig a közigazgatási osztály uj szabályzatát, valamint a tanárképző intézet uj tárgycsoportositási tervét. Ily módon a Kar minden tagozatának reformterve a felsőbb hatóság előtt fekszik, és megvan a mód arra, hogy a reform a közérdek kívánalmainak és az iijuság érdekeinek figyelembevételével mielőbb megtárgyaltassék és életbelépjen. A reformtervek ismertetésénél előre kell bocsátanunk, hogy Karunkon már sok oly gondolat nyert régebben megvalósítást, amelyek a régi rendszerhez jobban ragaszkodó egyetemeken és karokon még megvalósításra várnak és amelyeket például a jogi karokon Beer János és Szabó Imre említett cikke most követel, pl: a társadalomtudományi és gazdasági alapvetés, kötelező szeminárium, kötelező praktikum, egy külföldi nyelv kötelező tanulása, az alapvető tárgyakból szigorlat - a többiből kötelező kollokvium, tudományos doktorátus, külső szakembereknek előadóként nagyobb arányú bevonása stb. A közgazdaságtudományi reformtervek alapgondolata a képzés további tökéletesítése. A közgazdasági és kereskedelmi osztályon a III. és IV. tanév folyamán a rendes tanrendbe beiktatott külön tanfolyamok tennék lehetővé a hallgatók szakosítását, például ipari, kereskedelmi, közlekedési, biztositási, szövetkezeti, pénzintézeti, könyvvizsgálói stb. irányban. A közigazgatási osztályon az u.n. kisebb közigazgatási képzés, továbbá a külügyi képzés bevezetése a gyakorlati élet régi szükségletét elégítené ki. Az uj tanulmányi rendekben természetesen az eddiginél nagyobb méltatást kapnak a társadalomtudományok, a munkatudományok, a szövetkezeti ügy, a tervgazdálkodás, az üzemgazdaság, a földrajz, stb. 32
