Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)
Dokumentumok (Forrásközlés)
elhatárolták magukat, elszigetelték a kérdéseket, elhallgatták, elkenték a hibákat. Forgács elvtárs egy kicsit ügyvédi útra vitte a tárgyalást. Amit Bikics mondott azt nem egyesekre mondta, hanem általánosan. Haász elvtárs a vita alapján láthatja, hogy mit kell tenni. Neki nagyon fáj, hogy demagógnak nevezte őt és nem értette meg bírálatának lényegét. Maróti elvtársnak át kell gondolnia amit, róla mond, helyesebben, amit az érdemi vezetésről mondott, szemben az adminisztratív, utasítás jellegű vezetéssel. Mi harcolunk a hibák ellen /PVB/, de érdemileg az elvtársak nem támogatnak bennünket. Maróti elvtárs kitér a kérdések elől és elkeni azokat, /technológia, vagy más tanszékek példája/. Legfontosabb a demokratizmus a vezetésben és támaszkodni a tömegekre. Jelen helyzetből csak ez a kivezető ut. Káplár József: A XX. kongresszus ráirányította a pártmunka formálisságára a figyelmet. Ez az egyetemre is áll. Az utóbbi időben mi u.n. tiszta pártmunkát végeztünk. Pl. a III. alapszervezet pártmunkáját felülvizsgálták, anélkül, hogy megvizsgálták volna az Általános kar munkáját. Ugyanezt mondhatjuk el a PVB és PB többi munkájára is. Hogy a tiszta pártmunkát kiküszöböljék, és ne az egyetem vezetőségétől, oktató és nevelő munkájától elszigetelten dolgozzanak, ezért vált szükségessé az egyetemi vezetés és a dékánátusok munkájának megvizsgálása. A PVB ülésen a vita helyes mederben folyt, sok oldaluan vetette fel a megoldandó kérdéseket. Továbbra is lesznek ütközők, ezt nem szabad elfelejteni. Azonban a mostani tárgyalás után kialakuló légkörben már ezeket az ütközőket lényegesen könnyebben ki lehet kerülni. 1./ Nagyjában egyetért Erdei elvtárssal, az érdemi vezetést illetően. Tehát a tudományos munka összhangbahozása, az oktatás szervezés és a kádermunka lényegének megragadása. Azzal is, hogy ne csak javaslatokkal, határozatokkal merüljön ki a munka, mint pl. az aspiránsoknál, hanem nézzük a tanulást, a végzett munkát, hol tart mondjuk a tanár a tudományos munkába, aspiráns vizsgáinak letételében, milyen ezeknek színvonala. Mennyire becsületesen látják el feladatukat. A vita során többen felvetették, hogy az érdemi vezetésben nagyon kevés tanácsot tudunk adni, főleg a hatáskör /rektorhelyettes, dékánok, tanszékvezetők/ kérdése vetődött fel. Szerinte ahhoz, hogy nagy kérdésekre törhessünk, bizonyos szervezeti kérdéseket /igy hatáskört/ kell előbb megoldani. Ezért nem volt káros a vita ilyen alakulása. 2./ László elvtárs és a dékánok kapcsolata. Kölcsönös volt a bizalmatlanság. Ez a bizalmatlanság nem az egyetemen alakult ki elsősorban, hanem országosan, amely aztán átsugárzott az egyetemre. E téren ki-ki teljesítette a maga normáját. Ennek a bizalmatlan légkörnek felszámolása a legfontosabb a munka jobbá tétele érdekében. A jövőben is fognak még hibák és egymás feje feletti átnyulások történni, de ezt nem vegyék 200
